Kardom
törött, a pajzsom szertemállott,
Ma leütik
fejemről koronámat
És
megaláznak.
Istenanyám!...
nagy lenne bár vétkem,
A siralmak
e zordon éjjelében
Állj szóba
vélem.
Én
Hungária a te büszke lányod,
Zord
végezése ellen, én a vádlott,
Vitát nem
állok.
Csak egyet
Uram: odalökve vétlen,
Ne vess te
engem latroknak kezében,
Láss halni
szépen.
Diszits
föl engem, veszni szánt leányod,
Tedd a
fejemre fénylő koronámat,
Te
százszor áldott.
Add
pajzsomat, kezembe add a kardot,
Aztán
takard el borus Isten-arcod,
Ne nézd a
harcot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése