Néha
nehéz, néha könnyebb,
néha
mosoly, néha könnyek,
néha
megbocsátás, néha ítélet,
néha
csüggedés, néha remények.
Az Élet
az, mely nyomomba' jár
ha
megállok, ő is megáll
s vár,
hogy induljak már, mert nincs idő
ott van
mögöttem a következő,
kit
lökdösni, rúgni kell és biztatni,
ha menni
nem akar:
"Igyekezz!
Végezd életed hamar!"
Néha
ilyen, néha olyan,
a fő, hogy
ne vedd komolyan
ne
hallgass rá, mondjon, 'mit akar,
hisz nemsoká'
minden jó lesz
a
közömbös-kedves föld betakar.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése