Igen, már megint hazudoznak
Kongresszusok, szenátusok,
Újságban, könyvben, éter szárnyán
Orcátlan hazugság buzog.
De jár az óra, jár rohanvást,
És visszafelé nem kocog,
Ma már egy új világot élünk,
És nem a rusnya tegnapot.
A gőzös, hangzatos tiráda
Nem szédít, semmi az nekünk,
És bármilyen vadul csaholnak,
Mi attól meg nem ijedünk –
Az igazság szavára kelnek
Páris és Róma fiai,
Lángok között harcol Vietnám,
És győzött már a kínai.
(…)
Nekünk a béke kell, a munka,
De azzal nem fogunk kezet,
És békét attól sose kérünk,
Kit útja másfelé vezet.
Induljunk együtt, zárt sorokban,
„Utca embere”, ébredezz!
Mi győztesen leszünk a harcon,
S a nagyvilágban béke lesz!
(Forrás: Kardos László válogatott műfordításai –
Szépirodalmi Könyvkiadó 1953., 298-299. old.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése