Kiss Jenő (1912-1995): Kis janicsárok

Gyermekeim, ti vad kis janicsárok,
halljátok, mit mond néktek a tavasz?
A nagy szultán halljátok, mit parancsol?
Nőjjetek! – zengő, szép parancsa az.
Nőjjetek ind magasabbra szállva
a fény illatos létrafokain! -
Törjetek apátokra, mint a várra!
Nyúljon a csont és feszüljön az ín.

Nőjjetek! Ez a legvitézebb ostrom!
Nőjjetek! Ez a legszebb viadal!
Lássam feltörni üstökeitek,
halljam: megdöndül mellem, mint a fal.
Úgy, úgy, alighogy felöltik az első,
törjön nyomába már a második -
hadd lássam sorát tündér vívóimnak -
Minden vár ostromokról álmodik.

Lépjetek fokról-fokra, egyre följebb
kacaj kardjával fogatok között! -
oly édes lesz megadnom magamat, ha
már mindetek kő-vállamra szökött.
Megadom akkor magam, mint az égbolt
az ozmán estnek, bölcsen, csöndesen -
napom helyén jelezze ifjú félhold:
tiétek, tiétek a győzelem!

Forrás: Termés. Tavasz. Kolozsvár 1943. 1. szám