Soha ilyen zsenge zöld,
ilyen enyhe kék,
árnyas már a bükkfasor
menni kellenék.
Fű meg fa is menni hiv
s tollas gyermeklánc,
szép jóreggelt kedvesem
kezdődik a tánc.
Fehér alma- körtefán
csivog pinty meg csiz,
fészek telik, felcsipog
minden fán vagy tiz.
Gyertyásak a gesztenyék
gyujtogat a nap,
te meg fekszel odabenn
paplanod alatt.
Aluszol vagy bánat nyom?
télimódi gond?
ilyenkor más nem búsúl
csak a sült bolond.
Kelj már, futni szállani
tanulj meg velem,
szük dohos benn életed
s friss a szerelem,
friss és tág, édes veszély,
kergetőzni jó,
ki a fürgébb? már kidülsz?
ez csak kóstoló,
réten át meg patakon
domb mögött a domb,
magas fák... ne légy mohó...
ritkás itt a lomb.
Árok szélén ülni jó,
fűben mezitláb,
nézelődni le meg föl,
tágas a világ,
szép az élet s béke van
nincsen semmi gond,
fejünk felett egy rigó
tanácsokat mond.
Hallgassunk rá kedvesem,
bölcs ez a rigó,
szeret s fütyül a világra
s csak fütyülni jó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése