2018. júl. 19.

Havas István (1873-195?): A négy szobor




A szabadság-ünnep virradatja
A négy szobrot meg meg szólaltatja,
S muzsikáján a négy anyaszélnek -
A Szabadság-téren, im, beszélnek:

É s z a k  s z o b r a, de sokat szenvedek,
Ne nézzétek csak kőnek keblemet,
Néha hullnak záporként könnyeim
Át a Tátra s Dobsina völgyein! ...
Fürdik képem Tisza forrásában,
Elbolyongok Kassa városában...
Nem csend nekem az éjszakák csendje,
Fülem gyászdal sírásával telve:
Sír a hab a Garamon és Vágon,
Száz vadgalamb a harmatos ágon.
A pozsonyi dómban harang kondul,
Késmárk felett a szél délre fordul;
Sötét szárnyán könyörgés üzenet...
É s z a k   s z o b r a, de sokat szenvedek!

Mit szóljak én, árva K e l e t   s z o b r a,
Kiben Erdély lelke sir zokogva,
A Maros, míg ballag kőröl-kőre,
A Küküllő, Petőfi-sir őre,
Az Aranyos: fényes kebelével,
A méla Olt bucsu-énekével!
A székely nép fájdalma, haragja,
Kőkeblemet magával ragadja,
Bejárom a Barcasági sikot,
Megfujom a tárogató sipot:
Szép éjszaka, fölkel a nagy tábor,
Bocskai, Rákóczi, Bethlen Gábor,
S addig kelnek, mignem fönt maradnak,
Mignem egyszer diadalt aratnak!

D é l   s z o b r a, én itt állok hallgatag,
Zsoltár-szóra nyitom meg ajkamat,
Bácska földje, Telecskai halmok,
Buzáitok őrlik-e még malmok?
Ad-e annyit Bánát televénye,
Mint adott a magyar idejébe'?
Jaj, annak a földnek magva gyérül,
Százszorosan vissza már nem térül!
Jaj, az eke szarvát búsan tartja
Szántogató, csüggedt rab-magyarja,
Nem fontos már néki munka, szántás,
Azt várja csak, jön-e a megváltás?

N y u g a t   s z o b r a, hát én, mit szóljak én
Hogy szemembe tör a tavaszi fény,
Hogy felujul bennem népem vágya,
Kinek más volt a szabadság-álma!
Testvérünk volt, soha el nem vágyott,
Hűségeért kit az Isten áldott;
Volt itt háza, telke elegendő,
Kecsegtette jóval a jövendő,
Védelmeztük török, tatár ellen -
Elragadták mégis gyülölettel.
Odavarrták, de szakadoz a szál...
Szíve, lelke mindnek csak ide száll.

A Szabadság-téren igy beszélget
Négy szobra négy vesztett országrésznek...
Szavuk zeng, zúg napsugarak árján:
Nem maradunk soká búsan, árván.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése