kép: Ismeretlen szerző: Oltár előtt
Óh hányszor voltam
térdrehullva
Oltárod előtt, Istenem!
és felsoroltam, mit
szeretnék
és mennyi mindent adj
nekem!
Kértem szerencsét,
boldogságot,
Meleg otthont és hű
szívet,
Kihez munkámból
hazatérjek
És aki énhozzám siet.
Két dolgos kart, mely
értem fárad,
S minden baj ellen
átölel,
Előre visz simább
utakra,
Segít a tiszta csúcsra
fel!
Két kezet, melybe
forrón, lágyan
Belefúrjam a tenyerem
S egy ajkat, kivel
megfelezzem
A csókom és a kenyerem.
Te mind megadtad, amit
kértem,
Bár nem volt rája égi
érdem;
De a szívem azt sohse
kérdte,
Hogy: én Neked mit adjak
érte?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése