Pincelakás. Vad. Nyirkos és hideg.
Egy koldusasszony karácsonyt mesél
A gyermekeinek.
,,Anyám, úgy fázom...'' ,,Csitt, csak csendesen.
Ilyenkor jár az áldott kicsi Jézus.
Talán hozzánk is eljön. Őt lesem.''
,,Éhes vagyok, jaj...'' ,,Kicsit várjatok:
már erre jár a túlsó soron
Fényben égnek már mind az ablakok.''
Egy fénycsík táncol a pice falán,
Sóváran nézik a lázas szemek:
,,Nem is talál be mihozzánk talán.''
,,Én behívom. Jó lesz, édesanyám?''
,,Megyünk mi is mind.'' S az utcán bolyong
Az éhes, fázó kolduskaraván.
Benéznek itt-ott fényes ablakon.
De a kis Jézus tovább hívja őket:
,,Én odább lakom.''
Hideg templomban koldus Betlehem.
A kicsi Jézus szalmán didereg...
,,Nézd, anyám, ott is egy proletárgyerek!''
A szegény rongyos had haza oson,
álmukban Jézus látogatja őket,
s könnygyöngyök égnek ócska vánkoson.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése