Az életük:
keserű, kínsajtolta könnycsepp,
boldog, bővízű mély folyamban...
sok ilyen könnycsepp úszik abban,
azért a bánat nem lesz könnyebb,
hogy oly sokan sírnak velük
és nem lesz keserűbb a víz sem
- boldog víz, mély és végtelen!
Beteg a létük s írja nincsen,
mert ez a bánat társtalan,
itt nem orvos az értelem,
a gondolat – világtalan...
Nincs szilum és nincs menekvés
annak, ki űzött, hontalan...
S oly sokan vannak, oly sokan!
A sorsuk:
csontig vág, mint élesre fent kés.
(Forrás: Fényszóró 1. évf. 6.sz., 1945. aug.30.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése