2021. nov. 13.

Hervay Gizella (1934-1982): Zsoltár

Hervay Gizella és Szilágyi Domokos

én ember vagyok magyar és Európa

hiába szaggattok szép szilánkokra

hiába tiltjátok meg hogy szeressek

siratót kiáltok hogy belereszket

az ég s a föld kettéhasad a tányér

a vasárnapi asztalon – mindenki igazáért

jöttem és addig élek míg szabadon szerethetek

értem jönnek a havasok kékszemű tengerek

szemem helyén szilva szájam helyén szőlő

amíg az igazság otthonunkban felnő

addig tanulunk járni amíg hazaérünk

velünk jár a gyermek aki meghalt értünk

aki nincs de élő mert akarjuk mert gyermek

nélküle nem lehet szeretni a szerelmet

nélküle hazátlan minden vár minden város

árva a falevél a lelkünk is sáros

érte támadunk fel minden hétfőn újra

övé az ég s a föld minden országútja

minden vizespohár a kezében koccan

minden boldog magzat rá gondol ha moccan

kezéből támad a szél szeméből hull az eső

lábnyomában virág világ árvája ő

a dagasztóteknő neki szül kenyeret

szemével szeressen az aki megszeret

 

Forrás: 123 vers a családról – Válogatta Mirk László – Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése