Add a fájdalmadat nekem.
A poklot is elviselem
éretted, édes Unokám,
harangvirágom, halovány
szomorú, könnyes csillagom;
égjek én az ágy-parazson,
hasogasson engem a kín,
reszkessek az éj partjain
álmokat tépdeső lázban,
s amit nézek, meg ne lássam;
engem szurkáljanak össze,
altatva lökjenek ködbe…
Cseréljünk: én leszek beteg,
s gyógyító, áldott kezedet
tedd Föld-sorsú homlokomra
hogy Isten a
halálomat elnapolja.
Forrás: 123 vers a családról – Válogatta Mirk László – Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése