2021. nov. 13.

Majtényi Erik (1922-1982): Gyermekeimről

 


A napok pergő, változó

képkockái, közt figyelem

azt, ami bennük ismerős,

azt, ami bennük idegen.

 

Anyámé volt e félmosoly,

enyém e mókás tettetés,

s van mozdulat, van mozzanat,

hogy nem is sejtem, kit idéz.

 

És van tekintet, mozdulat,

amely sajátjuk, hirtelen

szökött a fényre, most ragyog,

és benne ott az intelem:

 

hogy ez a szín a holnapé,

s e most kibomló árnyalat

másként fejez ki más világ

földjében sarjadt vágyakat –

 

hogy mennyit munkál az idő,

míg egy vonást tökélyre visz,

hogy nő a gyermek, s nem csupán

a gyermek, de az ember is.

 

Forrás: 123 vers a családról – Válogatta Mirk László – Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése