- Dani fiamnak -
Fiam kezében hegedűvonó
felcsendül lágyan Rieding zenéje,
húron a dallam fel-felzokogó,
andalítja, simítja kedélyem.
Húzd, vonódat még bátrabban,fiú!
Csengjen, zengjen harsogva a zene!
Az ember sose lehet elég hiú,
törekedjen tökéletességre.
Mert kell a szó, a szép,az igaz, lágy,
de mikor megszólal a muzsikád,
anyád lelkét öröm simogatja
mosolyát zenéd újra kinyitja.
Lelke nem mélabús, ha sír a húr,
éppen átadja érzésnek magát,
a kedélyébe boldogságot fúr -
kinyílik neki akkor a határ.
Hát zengj, bongj, csendülj te bús hegedű!
Ha egyedül - akkor sincs egyedül
ha felcsendül a gyönyörű dallam,
az ember nem érzi magát bajban.
A zene kedvet ad, életérzést,
meglágyítja az emberi nézést,
ha dallam száll, minden oly gömbölyű,
hirtelen a világ oly gyönyörű.
Adj örömet hát embereknek,
muzsikálj sokat, csendüljön a húr,
és adjunk hálát a kék egeknek,
hogy tehetséggel áldott meg az Úr.
2008. ápr. 20.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése