Hát miért mindig csak búslakodni?
a szépeket kéne észrevenni!
Annyi van, ami még csodálatos,
kinn a kertben minden varázslatos.
Ki a természetbe örömekért!,
a fa is hálás a köszönetért,
ontja rügyét és termi gyümölcsét,
nekünk adja bizony minden kincsét.
A madárkák: cinege és fecske,
visszatérnek évente is a kertbe,
trillájuktól hangos a környezet,
hallgathatjuk a madár-éneket.
Katicák szállnak margarétákra,
méhecske, dongó a kardvirágra,
harkály kopácsol szorgosan a fán,
tarka pillangó libbent el, de kár!
A látvány gyönyörű, csodás idill,
jó az embernek ez a kis nihil
a kertben, a meleg napsütésben,
feltöltődik a látvány gyönyörében.
Ember! Légy sokat a természetben,
bús napokra fényt hoz lelketekbe
a virágok színpompája, a fák…
ezt kihagyni az életünkből: kár!
2008. ápr. 20.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése