„Bitte zur Parade!”… „Fogatok a rajthoz!”
a verseny szelleme hajtókat felajzott.
Harsog a hangszóró szerte az Ügetőn,
izgatott lovak csapata a sulkyk előtt.
„Teilnehmer…ab!” indul a mezőny szaporán,
tolong a sok fogat, egy lány pálya falán.
Nyit majd, csak vár a kedvező pillanatra,
általában lovát ő okosan hajtja.
Pata dobban, sörény lobban, feszül a szár,
lelátón a tömeg győzelemért kiált.
Nagy küzdelemben egyik másikat bezár,
egyszerre elsötétül a látóhatár.
Hé!..., gyí!..., gyerünk ügess,szedd lábad szaporán!
bíztatja a hajtó kedves versenylovát.
A paták dobognak, sörények repkednek,
porfelhőben úszik most minden Badenben.
A mezőny szétszakad, elhúzott az élboly,
Némelyik nézőt már elkapta a téboly.
Paripák habzanak, orrlyukuk kitágul,
szőrük merő tajték, a szívük kitárul:
az utolsó hatszáz… már a fordulóban,
az egyik ugrott, hát diszqvalifikálva.
Csökken ezzel az esélyesek száma,
célfotói döntés soha nincs kizárva.
Prüszkölve, zihálva, utolsó erővel
célba ér a hármas hatalmas előnnyel.
Szurkolók egy része csalódottan legyint,
másoknak sikerült fogadása megint.
Poroszkálva fordulnak győztesek vissza,
hogy tiszteletkörüket lovuk lefussa.
Fáradt a versenyló, boldog a hajtója,
győzelmükért jutalom répa és kupa.
2008. ápr. 13.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése