Leszalad hátamon ujjad
Ahogy ablakon az esőcsepp
Ránk talál a szeretet a sarokban
Többet nem veszekszünk
Gondolom
Lehajol melledhez a nyugalom.
Csak egy éjszaka semmi más,
takarónk sem jéghideg,
ingem nadrágom a széken,
a falióra ketyeg még párat,
míg elalszol Te is.
Csöndben motoszkálok
szuszogásod boltívében...
... ha lesznek is boldog holnapok
eloldhat minket az esőillat.
Ahogy mégsem vár a roppant jövő
Csak a csöndes esték
Melyeken átrobog egy autó
megreped ezen a képen
Megreped a festék
Kezem a kezedben
Lehajolok hozzád én is.
(Forrás: Pannon Tükör 4. old. - 7. évf. 5-6. sz., 2002. szeptember-december)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése