
Az ég alatt, elgondolkozva, mintha
saját árnyát akarná kihalászni,
úgy néz, úgy hajlik a tóba a fűzfa
s nem érti, hogy egy másik, óriási
világból,mely fordítva ring a mélyben.
Milyen kísértet nyúl és kandikál ki,
mintha egy fenti, fuldokló világból
őt, az árnyat, akarná kihalászni.
Forrás: Budapesti Szemel 256. kötet, 748. szám, 1940.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése