Németh Andor (1891-1953): Mélisande

Nem tudom, igaz ez, vagy álom?
Bárányfelhők úsztak az égen,
Álmaimban, valaha, régen,
Mélisande volt az ideálom.

Ma csodamód a ködbe látok.
Dalosa, rabja, híve voltam,
Piros ajkát sírva daloltam:
De csókjára még ma is várok.

Merengő, tétlen álmodásban
Legszebb dalomat róla költöm.
Pedig ő nem élhet e földön,
Mert életben még sose láttam.

Forrás: Erdélyi Lapok II. évf. 13. sz. 1909. júl. 15.