Andor Gyula: Szeretném…

 
Szeretném átölelni a világot
Örök megváltó szerelemmel.
Szeretném, hogyha idelenn a földön
Nemes, jó volna minden ember.
Szeretném, hogyha a gyűlölség lángja
Már kilobogna egyszer végkép’.
Szeretném, ha a lelkeket nem érné
Az elfogultság, a sötétség.
Szeretném, hogyha felednék a múltat
Fátyolt borítva könnyre, vérre.
Szeretném, ha az összetört szívekbe
A hit vigaszul visszatérne.
Szeretném, ha mi szép, jó a világon,
Azért mindenki lelkesülne,
S ember az embert testvérként ölelné:
Egymást szeretve, megbecsülve!

Forrás: Erdélyi Lapok II. évf. 12. sz. 1909. júl. 1.