AZ IGASSÁG KÉPÉRE (Haschka után)

Te! Nem Jupiter, sem szent Thémis Leánya!

Nem; - Erő s Gonoszság fattya; lusta kurva!

Világ kurvája! ki minden Tyrannusnak

Abroszt* emelsz buja fajtalanságának.

Jer! – A meg-bántódott Emberség nevébe

Elébb-is serpenyőd tsapom szemed közbe!

Nesze! – Mért nem mérsz Te jót s Rosszat igazán?

Mért billented sánta fontod kedvek után?

Ismét – a meg-bántott Emberség nevébe

Pallosod fejeden töröm kettejébe!

Nesze! – Ezt kezedbe a Törvény úgy tette

Hogy a rothadtt tagot a testtől el-messe

Nem hogy tömlötzözzed, rongáljad, tsigázzad,

S szégyennel kétségbe esésre juttassad.

Ismét a meg-bántott Emberség nevébe

Subát mérek neked útsza szemetjébe!

Nesze – öltsd-fel – Tarka, szép! – de vértseppektől,

Mellyet Nyomorúlttak hullattak szemekből.

Szemkötődet! – Ezt már régen el-vetetted.

Miólta szívedet kővel meg-bérlelted.

Hogy hízlalhassd szemed Lántszolttak sorjával,

S füled korbátslottak ordító szavával,

Te – Erő is Gonoszság fattya! lusta kurva!

És nem a Jupiter s szent Thémis Leánya!

ARANKA

*) Erdélyben abrosznak nem tsak az asztaltborító lepelt, hanem az Asszonyi alsó-ruhát is hívják.

Forrás: Orpheus. Oroszlán-hava 1790.