Phyllis
Ó melly gyönyörű almát hagysz látnom, Amor! Kitől kaptad
azt?
Amor
Az Anyámtól, ő pedig eggy Juhásztól kapta az Idai erdőkben,
azért hogy más Isteneket a szépségen lévő vetélkedésben meg-előzött.
Phyllis
Igen, igen szép alma!
Amor
Néked ajándékozom.
Phyllis
De mit fog Vénus mondani, ha ezt a szép ajándékot el-veszem?
Né, né, éppen most jön.
Amor
Szaporán, dugd-el.
Phyllis
A kebelembe dugom, hogy a szívemhez közel legyen.
Venus
S megint rád akadtam, Amor? Felelj, hol az arany almám?
Amor
Nem tudom?
Venus
Nem, nem, te tagadd, tudom én hogy nálad van.
Amor
Haljak-meg ha nálam van.
Venus
Ne! (pofon üti)
Phyllis
Jaj nékem! mit tsinálsz?
Venus
Ne még eggyet (ismét
pofon üti)
Amor
Ahi, ahi!
Phyllis
Ah Venus ne bántsd kérlek! Im itt az almád.
Venus
Ki adta azt néked?
Phyllis
Éppen az elébb adta nékem Amor.
Venus
He, te hazugotska! de mond-meg miért adtad néki? s tőlem
lopni-el! szólj, ne sírj, mond-meg.
Amor
Azért, hogy nékem Phyllis szebbnek látszik, mint Te.
Venus
S még azt kell hallanom, hogy eggy halandó szépség szebb
nálamnál? Phyllis szebb mint én? mond-meg, miért vólna ő szebb, mint én?
Amor
Azt meg-nem mondom!
Venus
Mond-ki, mitől félsz?
Amor
A pofon tsapástól.
Venus
Mond-ki, ne félj; miért nem látszom olly szépnek min ő?
Amor
Nem akarnám…
Venus
Végezd szaporán, vagy –
Amor
Te vagy olly szép, mint ő; de már annak rég az ideje, hogy
Te szép vagy.
IVÁNKAY VITÉZ.
Forrás: Orpheus. Szűz
hava 1790.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése