2011. dec. 18.

Shakespeare: XVI. szonett




De mért nem várja különb fegyvered
Az Időt, ezt a véres zsarnokot?
S romlásodtól mért nem óv üdvösebb
Eszköz, mint ezek a száraz dalok?

Boldog óráknak járod ormait;
És sok még parlag kert, sok szűzi vágy
Megteremné élő virágaid,
Hűbb képeid, mint amit ecset ád:

Így az élet rajzolná újra ezt
Az életet, melyet külszínre és
Belcső becsben föltárni ez (a Perc
Ónja s az én inas-tollam) kevés.

Ha átadod, megtartod életed;
Élned kell: élj, rajz, saját remeked.

(Ford.: Szabó Lőrinc)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése