Ismét jön karácsony, - nap mint nap közeleg, -
belopja melegét, - tárd ki a szívedet:
Gondold el mit tehetsz, hogy mást is hevítsen
a JÓ, mivel Téged megáldott az Isten...
Gondold el: - Erdélyben s az Al-Duna táján
(sőt öt világrészen) a kegyetlen ármány
Heródese üldözi szadista szeszéllyel,
- Jézuskák, Máriák küzdenek a téllel -
menekül a székely...
Oláh is követi... Hiszen őt is bántja
hogy megsemmisül a faboronás háza.
Földgyalu nem kímél sok-sok ősi telket, -
amit dolgos szülők egykor építettek -
se gyümölcsös kertet, - se karácsonyfákat -,
mik a kunyhók körül mostanig őrt álltak...
A zsarnok szívtelen: - széttép sok családot,
hogy elszakítsa a hű szeretet-láncot.
S hogy kegyetlenségét kifelé kendőzze, -
ha majd a nemzetek őt vonják kérdőre -
papírt írat alá: ,,Mi önként távozunk,
nem kényszerít senki!'' (Holdkórosok vagyunk...?)
Ott hagyják a hazát, -- bujdosnak világgá -
hol az anyanyelvén szólhat magyar, - oláh,
mert rabszolga munkát vállalni a télre,
egy nemzet fiának sincsen a kedvére;
és a Duna-delta megmutatta nékünk:
,,félmillió hősi halott'' vérén épült!
És jön a karácsony, - a tél már közeleg, -
ki fogadja be az éhező sereget?
Hová meneküljön: - a másik koldushoz,
ki alamizsnáért maga is most futkos?
* * *
Megnyomorították Európa szívét...
Hallgassátok meg már Kossuth üzenetét:
,,Dunai államok DUNA SZÖVETSÉGE -
Igazság, Szeretet vézereljen végre -
Fogjatok össze mind: - Ne kerüljön vérbe!
Akarjátok mind a nemzetközi békét, s
egyesült erővel szerezzetek érvényt
a huszadik század Nagy Ítéletének:
,,Szabadságot, Békét Kárpátok közének
s mindenütt e világ koldus, rab népének!''
Ne kelljen szenvedjen sok menekült lélek,
anyák és gyermekek, aggastyánok, vének...
Kik százezer számra beteg, - tehetetlen, -
hamvadó reménnyel, - koldus lágerekben
vergődnek nap mint nap s fájón sóhajtoznak:
mikor örülhetnek egy meleg otthonnak,
boldog karácsonynak?...
Hisz' mind úgy születtünk kicsiny emberkéknek
s akkor örvendenénk karácsony esténknek
ha nem üldöznék a sok ártatlan népet
s jutna falat, fekhely s ruha minden népnek!
Gyúljon ki a világ Nagy Karácsonyfája s
minden emberfajta égő kicsi lángja
szórjon fényt Európának is szívébe, -
érezzük melegét: - megszületett végre
az igaz, - őszinte - emberséges béke,
Szegénynek, - gazdagnak közös örömére!...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése