B. Eötvös József (1813-1871): Mohács

 
Elődeink siralmas harczhelyén
Zöldebb a fű Mohácsnak mezején,
Jobb illat tölti a virágokat
S a gazda, mondják, szebb kalászt arat.

E földet hősök vére áztatá,
Azért küld isten ily áldást reá;
Mert szent határ az a puszta nem lehet
Hol honfiszív honáért vérezett.

O ne sirassad annak végzetét,
Ki a hazáért adta életét!
Édesen alszik anyja kebelén
S áldások őrzik csendes nyughelyén.

Mely a hazáért élt, a hű kebel
Földjét termékenyítve hamvad el,
És szelleme a sír körül marad
Tettekre intve az utódokat.

Forrás: Losonczi Phőnix Történeti és Szépirodalmi Emlékkönyv, az 1849-diki háborúban földúlt és elpusztított Losoncz város némi fölsegélésére kiadja és szerkeszti Vahot Imre. I. kötet. Pest, 1851.