Szeptember a Gergely-féle kalendárium kilencedik, a Julián-félének pedig hetedik hónapja (septem-hét), 30 napos. Ősz vagy őszelő hava elnevezését Nagy Károlytól kapta azért, mert tudvalevőleg e hónap 23-án kezdődik az ősz.
Említik és írják még Szent-Mihály hava nevén is. Ez a Mihály egyike volt a hét fő angyalnak, aki a zsidó nép védője és a Sátán legyőzője is, amiért a keresztények később több templom védőjévé tettek. A katolikus egyház eredetileg március 15-én és május 8-án ünnepelte emlékét, de ehhez járult a 813 évben tartott mainzi zsinat után szeptember 29-ike is, minek folytán ama két első terminus elenyészett s utóbbi lett az igazi Szent-Mihály napja.
E nap különben a protestánsok egy részénél, in specie az unitáriusoknál egyik fontos ünnepe az esztendőnek. Valamint ugyanis az Erdély-részi reformátusoknál augusztus hónapban úgynevezett új búza-zsengére vacsorával élnek, amikor hálát adnak istennek az új búza és egyéb termésért, úgy az unitáriusok is Szent-Mihály napját követő vasárnap úrvacsorával élnek s hálaimát küldenek az egek urához, aki ekkor már a szőlőben és az őszi terményekben is megmutatta az év áldását.
Nevezetes hónap ez korunkban majdnem az egész művelt világban azért is, mert a tanulóifjúság iskolai évének kezdete. A gyermekeikért élő szülők gondja és terhe ismét megújul, az ifjúság arany szabadságának vége s kezdődik a tíz hónapi szorgalom és tudomány-falásának ideje. De egyúttal egyik legszebb és kellemesebb hónapja az évnek, mert a nyár érlelte gyümölcsök szedésének és szüretelésnek is, mert örül kicsiny és nagy, ifjú és öreg egyformán.
Eltekintve azonban ezektől, szeptember hónaphoz következő kiválóbb emlékek és események fűződnek:
Szeptember 2-ika Magyarország történetében örökre emlékezetes, mert a 150 évi török járom alól szabadulva 1686. évi szept. 2-án foglalták vissza vitéz őseink Budavárát. A visszafoglalás tehát több mint 200 éve megtörtént és ezt ezelőtt tíz évvel nagy ünnepiességgel is ünnepelte meg az ország fővárosa s vele együtt az egész ország, mint az iga alól való megszabadulás nagy évfordulóját.
1859. Szeptember 7-ike az olasz nép történetében érdemel felemlítést. Ekkor vonult be t. i. Garibaldi a lakosság örömujjongása között Nápolyba. A bátor és szerencsés liberator most az egyházi államot szándékozott megtámadni és szeptember 18-án a pápai sereget teljesen szét is verték.
Szeptember 8-án van a jelen évben a zsidók új eszendeje, a Tischri, az ő számításuk szerint az 5657-ik év, 17-én pedig Jom kippur, a hosszú nap, mikor a zsidók köztudomás szerint 24 óráig böjtölnek.
11-ike megint a magyar történetben kiváló fontosságú, mert a ma is fennálló testőrséget Mária Terézia a „Moriamus pro rege nostro Maria Teresia” hatása alatt 1741. szept. 11-én tartott országgyűlésen alapította Pozsonyban. A nemes testőrség 500 főre volt tervezve. De hogy az eszme ténnyé váljék, még 20 évre volt szükség. 1660. szept. 11-én kelt ugyanis az a királyi leirat, mely a magyar testőrséget létesítette.
1792. szept. 12-én a franciák a köztársasági évet hozták divatba, amely 12 (30 napos) hónapból állott és 5 kiegészítő napja is volt. Azonban a Gergely-féle és ezen év között volt eltolódások folytán sok visszásság fordult elő, s ezért 1805. szept. 9-én ezen évszámítást is megszüntették és ismét a Gergely-féléhez tértek vissza.
Az ókori rómaiaknál szept. 4-én 19-iek között voltak a ludi Romani Magni. Livius (I. 35.) szerint a három capitoliumi istenség: Jupiter, Juno és Minerva tiszteletére rendezték. Eredetileg a győzelem ünnepének tartották, amely díszmenettel (pompa) kezdődött s a Capitoliumról a Fórumon keresztül a Circusba vonult, ahol aztán kocsi- és lóversenyek, küzdőjátékok és színi-előadásokból állott nagy gyönyörűségére a szemlélő közönségnek. Állandókká 366-tól kezdve lettek és eleinte 4 napig, Caesar halálától kezdve pedig 16 napig tartottak.
A legrégibb circusi játékokkal egybekötött ünnepeket különben – a monda szerint – már Romulus alapította, az úgynevezett Consualia-t s ezeket évenkint aug. 31-én és dec. 15-én tartották.
Szept. 24-én voltak a ludi Victoriae Caesaris vagy Veneris genetricis (46-tól kezdve); 23-án is tartottak játékokat, mert e nap Augustusnak születésnapja volt.
A császárság alatt szokásba jött ugyanis egyes császárok születése napját is megünnepelni; de legtovább tartotta fenn magát éppen a most említett szept. 23-iki circusi játékkal Augustus tiszteletére rendezett ünnep.
A régiek szerint 19-én lépett a nap a mérleg (Libra) jegyébe; ma 22-én történik, amikor az őszi éjnap-egyenlőség van s egyúttal ősz kezdete.
Megemlékeztem már előbb kisasszony napjáról, ami több van az esztendőben. A szeptemberi kisasszony napján a kat. egyház igen sok községében búcsú, egyházi ünnep van, amelyhez mindenütt valami fontos esemény, templomszentelés, elemi csapások vagy hálaadó istentiszteletek fűződnek.
Szent kereszt felmagasztaltatása (exaltatio sanctae crucis) ős keresztény ünnep annak emlékére, hogy Heraclius császár az Ilona császárné által feltalált szent keresztet a perzsáktól visszavette s 629 tavaszán ünnepi körmenetben a Golgotára tűzette. Az ünnep kezdetben a kereszt feltalálásával együtt, vagyis: szeptember 14-én tartatott, míg végre a VIII. században a két ünnep elválasztatván, az említett napot kizárólag a szent kereszt számára tartották fenn.
Szent Gellért napja és a nevéhez fűződő események nem mellőzhetők. Gellért eredetileg György nevű, lombardiai származású ifjú, aki benedek-rendű kolostorban tanulta a szent atyákat és irataikat. Apja volt Gellért, aki részt vett a velenceiek Jeruzsálembe zarándoklásában s ott is halt meg és fia ezután vette fel az ő nevét. Később pap lett s mint ilyen, megismerkedvén a pannonhalmi apáttal, ez rávette, hogy jöjjön István király látogatására. Itt aztán István rábízta Imre hercegnek nevelését, jutalmul pedig csanádi püspökké nevezte ki, ahol igazi papi életet élt, sok jót tett, iskolákat alapított, tudományokkal foglalkozott.
Péter uralkodása alatt az ő székvárosában határozták el az elégületlen magyarok Vazul fiainak visszahívását, és több püspökkel együtt ő is útra kelt, hogy András herceget üdvözölje. Szeptember 24-én azonban a pesti révnél a pogány tömeg megtámadta és kétkerekű taligán – állítólag – a Kelen-hegyre vitték s onnan 1046-ban ledobták. Ezen vértanúságáért 1083-ban az egyház a szentek közé sorozta.
A Gellérthegy 22 méter magas és tudvalevőleg a főváros panorámájának hátterét képezi. Tetején a török korig egy kis kápolna állott Szent Gellért emlékére.
1813-ban József nádor közbenjárására kéttornyú csillagvizsgáló építéséhez fogtak s 1815. október 15-én fel is avatták. 1849-ik évig folytatták itt a tudományos kutatást, de ezen év május 4-én a magyar hadak ágyúkkal foglalták el a hegyet s kezdték a várt is lövöldözni. Innen a bomba a csillagvizsgálóra záporként hullott vissza. A szabadságharc után az osztrák kormány erődöt (citadella) emelt ott, de nem engedte meg, hogy ismét csillagvizsgálót építsenek. Ennek felszerelései az egyetemen vannak.
Még csak pár névről teszünk említést. Így Kleofásról, amely név Petőfi gyönyörű verse után: Szent Kleofás! Milyen karaván! Stb. közismeretű. E Kleofás apja volt az ifj. Jakab apostolnak, akit az úr fivérének is mondanak; tehát kétség kívül Mária, Jézus anyja nővérének férje és Alfeusnak is nevezik. A névkülönbség is e név kétféle kiejtésén alapszik.
Szent Jeromos (Hieronymus Sophronius Eusebius) napja szept. 30-án van. Az egyház őt a latin egyháztanítók sorába iktatta. 381-ben a római zsinaton volt és a pápa megbízta a régi latin biblia-fordítás átjavításával, mely revideált szöveg később Vulgata (közkézen forgó) néven lett ismeretes.
A Szeptember névhez kapcsolódnak még: Septemviratus (Hét személyes tábla), a régi királyi táblák, második igazságszolgáltatási fórum voltak Magyarországon; Septemtrio, a rómaiaknál a nagy medve 7 csillagának neve, aztán: északi vidék, Septenarium a kat. egyház hét szentsége.
Szeptemberben a drágakövek közül a chrysolit uralkodik és erről azt mondják, hogy a szeptemberben született embert megóvja az őrülettől.
Gál Kálmán
Forrás: Tanulók Lapja 3. évf. 36. szám, 1896. szept. 6.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése