Augusztus

    „Augusztus” szó eredetét illetőleg Ovidius kétféle etimológiát ad, habár meglehetős röviden. Egyfelől ugyanis „avis”, másfelől pedig - s ez a helyesebb – augere igéből vezeti le származását olyképpen, hogy utóbbit is avis-ból magyarázza.
    A hónap maga a égi kalendáriumban a hatodik, vagyis Sextilis volt és csak később, mivel némelyek szerint Augustus lett e hónapban először konzul, vagy pedig: minthogy Augustusra vonatkozó több szerencsés esemény e hónapban történt, főleg azonban, hogy hiúságát ezzel is kielégítse, a Senatussal az ő nevére neveztette el. Neve különben  amint ez eléggé ismerete – sok intézményben fennmaradt. Tacitus (Ann. I. 15.) azt mondja, hogy a néptribunok (767. kr. u. 14.)  azt kérték, hogy saját költségükön játékokat rendezhessenek. E játékokat aztán „de nomine Augusti” Augustales-nek nevezték. Azonban a költségeket az államkincstár fedezte és győzelmi ünnephez illő ruhában kellett ott megjelenni, de kocsiverseny nem volt megengedve.
    E játékokat Augusztus és az őt követő császárok tiszteletére rendezték nagy pompával és költségekkel nem csak Rómában, hanem más városokban is. Színpadi előadások és cirkuszi versenyfutások voltak főtt pontjai. Az ünnepnapok, melyeken e játékokat rendezték, augusztus elseje, szeptember 23-ika (Augustus születése napja) és október 5-12 napja voltak.
    E hónap ma a nyolcadik és 31 napos, de Caesarig ez is 29 napból állott. A nap e hónapban a szűz jegyébe lép. Augusztusban melegebb van, mint szeptemberben, de a hő foka júliushoz képest már csökken s éppen ezért a nyár vége felé jár, a fürdőközönség hazamegy, a tanulóifjúság bizonyos fájdalommal gondol arra, hogy a nyárutó havával az arany szabadságnak is vége lesz.
    Másik magyar neve: Kisasszony hava. E szó eredetileg úri családból származó lánynak a neve és hajdan különösen igen megtisztelő cím volt. Ezért a régi magyarok Szűz Máriának adták a nevet és Mária születése napját e hónapban Kisasszony napjának nevezték, Augusztus-hónapot pedig Kisasszony-havának.
    Egy római papi testület szintén Augustales nevet viselt. E testület Augustus császár szabadon bocsátott rabszolgákból szervezte és a Lares meg Penates nyilvános kultuszát bízta rájuk. Még ezektől is megkülönböztetendők a sodales Augustales, kiket a Julia-ház tiszteletére Tiberius császár hozott be.
    Augusztus 19-én volt a régi rómaiaknál a Vinalia rustica, a második borünnep Jupiter tiszteletére 22-én már a szüret is kezdődött, 30-án pedig néha már őszi, hűvös időjárás volt. A mi  kalendáriumunkból következő napokat és ezekhez fűződő eseményeket említjük:
    Lőrinc, egy szent vértanú volt, aki II. Sixtus pápa idejében élt Rómában, habár spanyol eredetű. Valerián alatt szenvedett vértanúhalált. II. Sixtus kivégeztetése után ugyanis a kormányzó Lőrincet felszólította, hogy az egyház kincseit adja át. Erre Lőrinc három napi halasztást kért, ami alatt összegyűjtött 1500 szegényt s bemutatta a kormányzónak, mint az egyház kincseit. A kormányzó ezért elevenen megégette. Nagy Konstantin császár fényes templomot épített neki. Augusztus 5-én Havi Boldogasszony ünnepe, ami egy Liberius pápa alatt Rómában történt csoda emléknapja. Nagy Boldogasszony, vagy Mária mennybemenetele pedig 15-én s ez a Szent Istvántól Magyarország védőasszonyává tett Boldogságos Szűz legnagyobb ünnepe (Regnum Marianum).
    Nemsokára ezután van Ilona (szent) emléke, aki Nagy Konstantin császár anyja volt. Ilona már férje életében keresztény lett és később a keresztény vallás terjesztése érdekében befolyással volt fiára is. Templomokat épített. A régi írók tanúsága szerint 326-ban megtalálta a szent keresztet, melynek egyik részét aztán fiának, amásikat Sylvester pápának adta. Emlékünnepe augusztus 18-án van. De e nap azért is nevezetes Magyarország történetében, mert e nap őfelségének, az alkotmányos, igazságos, bölcs fejedelemnek, első Ferenc Józsefnek születési évfordulója, amit az ország lakossága igaz örömmel és ünnepies hangulatban ül meg évenként.
    Magyarország összes lakosságára nézve egyik legnevezetesebb és legismeretesebb országos ünnep, szent István király ünnepe következik most. A nagy, bölcs, első keresztény király emlékét az országban „12 Szent István” és „30 Szent-Király” nevű helység tartja emlékezetben. Meg is érdemli, sőt eddig már emlékszobrának is állnia kellene az ország fővárosában. Ünnepén a szent jobbot közszemlére teszik ki a budapesti királyi vár Zsigmond-kápolnájában, ahová ekkor az ország lakossága zarándokolni szokott.
    Szent Bertalan, akinek emléknapja szintén  következik, egyik apostol volt, aki az evangéliumot sokfelé hirdette és Armeniában vértanúságot szenvedett. Astyages elfogatta s elevenen megnyúzatta, keresztre feszíttette. Ereklyéit ma Rómában és Angliában őrzik.
    Bertalan napja, respective: éje, Franciaország történetében szomorú emlékű, mert a párisi vérmenyegző emléke fűződik hozzá. Ezen borzasztó esemény IX. Károly francia király uralkodása alatt történt. II. Ferenc után ugyanis a koskorú Károly helyett anyja, Medici Katalin vette kezébe az uralkodást, aki a katolikusokhoz szító Guisek ellenére politikából a protestánsokhoz vonzódott és számukra türelmi parancsot is adott. A Guisek elhitették most a néppel, hogy a kat. vallás a legnagyobb veszélyben van s a hugenottákkal kegyetlenül bánt. Erre Condé herceg fegyvert fogott s az angolokat hívta segítségül, a Guisek pedig a spanyolokhoz fordultak. Mindkét fél iszonyú kegyetlenkedéseket vitt véghez, mígnem a béke egyelőre megköttetett köztük, de csak rövid időre; mert azután annál dühösebben tört ki a harc. A háborút most az 1570-iki béke megszüntette, mert a kedvező feltételekben a hugenották megnyugodtak.
     A király barátságot színlelt, Colignyt, a hugenották egyik fejét udvarába hívta, atyja gyanánt tisztelte s húgát is a bearni herceghez adta nőül, hogy az 1572. aug. 18-án tartandó lakodalomra – minthogy a vőlegény protestáns volt – a főbb hugenották is Párisba jöjjenek. Aug. 22-én Coligny-re lőttek s megsebesítették, a gyenge királyt aztán rávette anyja, hogy ő is Coligny ellen törjön. Ekkor mondá a király, hogy „Haljon meg Coligny, de nemcsak ő, hanem minden hugenotta, hogy ne legyen kitől tartanunk.”
    Ezután következő éjjel Katalin vértanácsot tartott s a mészárlás idejéül Bertalan éjét (1572. aug. 24-25.) tűzték ki: Coligny megölése után a királyi kastély tornyából haranggal jelt adtak az összegyűlt katonaságnak a hugenották mészárlására. Condé herceg és a navarrai király csak úgy menekültek meg, hogy misére mentek s látszólag a kat. hitre tértek. A mészárlást a király az egész országban elrendelte, de a Tisztviselők nem hajtották végre. 30 napig tartott mégis és mintegy 30.000 ember életét oltották ki. A menekültek hegyek közé bujdostak. A protestánsok még inkább elkeseredtek s ezután jobban vigyáztak.
    Magyarország történetében is szomorú emlékű 1526. aug. 29-iek. – Ekkor esett el tudvalevőleg II. Lajos király Mohácsnál. Ezután következett be a török-német világ, az ország darabokra való bomlása, a kettős királyság s végül a török uralom, amely az országot meghódítván, oly hosszú ideig nyögtük a török igát, mígnem 1686. szeptember 2-án vitéz őseink Budát ismét visszafoglalták.
    Augusztusban a drágakövek közül a sardonix uralkodik, melyről azt vélik, hogy fenntartja a házasélet boldogságát.

Forrás: Tanulók Lapja 3. évf. 31. szám, 1896. aug. 2.