Gunyoljatok bátran, hisz én nem bántalak,
Szegénységem?… Ó azt megalázhatjátok,
És én türni fogom.
Im kitárom szívem, rontsatok reája,
S oltáromat benne, ontsátok halomra…
Meg fogok bocsátni.
Csak egyet, lelkemet hagyjátok szabadon,
Oldozzátok fel már, ne legyen lánczokon,
Ne legyen megölve!
A mi égbe vágyik, hagyjátok útjára,
Hagyjátok hogy menjen, merre viszi vágya,
A hol boldog lehet.
Ha nem elég nemes, ha nem elég tiszta,
Ó akkor bizonnyal hozzátok tér vissza,
Hozzátok a porba.
Akkor aztán rajta, bátran tapossátok!
Teljen be csordultig, teljen be vágyatok:
De addig hagyjátok.
Forrás: Kolozsvári Nagy Naptár 1865-dik évre. I-ső évi folyam. Kolozsvár, 1865.
Jó szórakozást, töprengő, elmélkedő, ösztönző, vigasztaló, megnyugtató perceket kívánok az Irodalom-birodalomban! - Csicsada
2026. júl. 18.
Hilár (Vajda Ignác Hilár 1789–1862): Gunyoljatok bátran
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése