Szász Károly (1829-1905): Szerencsétlennek uj-évi imája

 
Bútól lesujtva, de megtörve nem,
Száll hő imám, mindenható! Feléd.
Adj vidám reggelt nekem Istenem!
Boldogabb uj év vidám reggelét!

Tőled nyer áldást minden s mi él, -
Vidám a föld ha sugárt szorsz reá, -
A tiszta ég jóságodról beszél, -
A csillag fényét kezed alkotá;

A setét porszem, mely a napsugár
Fényvonalában játszik és örül, -
A harmat, hópehely, zengő madár,
Általad vannak s tőled egyedül.

Csak én ne nyerjek fényt és örömet?
Én egyedül legyek boldogtalan?
Csak én rajtam ne nyugodjék szemed,
Melytől mindennek boldogsága van?

Engem az élet kerget szüntelen,
Körülem mint egy tenger háborog;
Utam setétlő vészes éjfelen,
Lábam vezérfény nélkül tántorog.

Kezemben minden, min támaszkodom
Ketté törik, - roskad lábam alatt.
Sajkám, melyben rév nélkül hánykodom,
A sik tengeren céltalan halad.

Atyám! Kegyelmed napját kérem én,
Várom jóvoltod egy kis sugarát.
Elhagy már-már a biztató remény
Alig talál imáim szárnya rád.

Oh nézz reám, oh nézz irgalmasan,
Egy hosszu évben annyit szenvedék!
Atyám! Ne könyörögjek hasztalan,
Oh mondd ki a szót: gyermekem, elég!

Oh mondd ki a szót, s oldozz föl vele,
Ragadj ki a kétség örvényiből!
Oszoljon el a bánat éjjele,
S azt vidám hajnal fénye váltsa föl!

Add vissza hitem, már ingadoz;
Reményemet, mely már-már összetört;
Nyugtasd meg szívem, mely sajog, haboz;
Szüntesd meg a kint, mely soká gyötör!

Tedd, hogy az év, mely annyi kint hoza,
Álom legyen, mely reggel messze tün,
S szilárdulván hitemnek árbóca,
Levert szívemet ne kisértse bűn!

Adj vidám reggelt nekem, Istenem!
Boldogabb uj év vidám reggelét,
Bútól lesujtva, de megtörve nem
Száll hő imám, mindenható! Feléd!

Forrás: Házi kincstár. Protestans családilap. 5. évf. 1. szám. Január 7. 1864. Felelős szerkesztő Ballagi Mór. Szerkesztőtársak: Batizfalvi István és Gyárfás Ferenc. Nyomatott Engel és Mandellonál Pest, 1864.