KATONA JÓZSEF, hasonnevű nemes apának, egy katholikus vallású becsületes takácsmesternek és Borbok Ilonának fiok, Kecskeméten született 1791. nov. 11., s az ottani katholikus elemi tanodában nyerte 1798-1802-ig első oktatását. Atyja, ki maga is irogatott verseket, korán észrevevén kisded fiának elmebeli szép tehetségeit, csekély vagyona dacára őt nem csak Pestre vitte fel 1802. nov. az ottani gymnásiumba, hanem házi tanítót is tartott neki, mit a derék fiú jeles szorgalmával hálált meg. Lakása az egyetemi könyvtár épületében volt, s ki tudja, a tekintélyes teremben pompázó könyvkincs látása nem volt-e már ekkor élénkebb figyeltető hatással a fogékony gyermekre? Hol folytatta legyen a nyelvtani osztályokat, bizonytalan, de hihető, hogy a pesti oskoláztatás költséges voltáért szülővárosában, hol a piaristák gymnásiumában végezte a két humanitási osztályt is; innen aztán 1808-ban a szegedi lyceumba küldetett a bölcsészet első, s 1809-ben Pestre annak második folyama s a jog hallgatására, melyet 1813-ban itt elvégezvén, s a szokott módon három évet törvénygyakorlatban töltvén, 1816-ban ügyvédnek esküdt fel, s mint ilyen 1820-ig Pesten lakott. Katona korán kedvelte meg a történelmet, szorgalmasan járta az egyetemi könyvtárt, estéit pedig a magyar színi előadásokban töltötte, miket a Vida László pártfogó igazgatása alatt állt Benke-Murányi-féle társaság akkor, a németekkel váltva, az úgynevezett rondellában adott, sőt annyira megszerette a színpadot, hogy tanuló korában már, rajta névtelenül nem ritkán fel is lépett. Egy ideig Balog István komáromi társaságánál is működött 1815 körül, s utóbb egy ideig a pesti Hacker-erembe szorult társaságnál rendező is volt. Szinte még tanuló korában kezdett a színpad számára dolgozni. Első kísérlete, úgy látszik, volt: Farsangi utazás, vígjáték 5 elv., mely 1812 vagy 13-ban Kecskeméten adatott is:következtek: 2. „Monostori Veronka, vagy: A harc két ellenkező igaz ügyért, nemzeti vitézi szomorúját. 5 felv.” 1812. (a nemzeti színház könyvtárában9; 3. „Ziska a Caloce, a táboríták vezére, írta K. J., Pesten 3-ik eszt. Törvényt tanulván, 1813. első darab: »Ziska, vagyis A hus sziták első pártütések Csehországban, eredeti nézőjáték 4. felv.;« második: »Ziska, a táboríták vezére, eredeti nézőjáték 4 felv.« (kézirata ugyanott); 4. »István a magyarok első királya, eredeti vitézi nézőjáték 4 felv., a magyar nemzeti játékszínre szabadon készíttetett K. J. által Pesten, 1813 júliusban« (censúrai példánya ugyanott); 5. »Jeruzsálem pusztulása, ered. Vit. Szomorúj. 5 elv. Flavius Josephus akkoriban volt galilaeai igazgató rég talált írásaiból szerzette K. J., h. j. (hites jegyző) 1814.« (példánya ugyanott); 6. Comarunna, romai tárgyú komoly dráma, melyet 1815-ben Komáromban a Balog István társaság számára írt (elveszett). Egyéb, bizonytalan időkben készült darabjai voltak: 7. »Rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között« (elveszett); 8. Luca széke, dráma 3 felv. (kézirata a nemzeti színház könyvtárában); 9. Doboka vára, és 10. Nagyidai cigányok (elvesztek); 11. »A borzasztó torony, vagyis a gonosz talált gyermek«, ered. Nézőját. 5 felv. (a nemzeti színház könyvtárában); 12. »Hédervári Cecilia* Továbbá fordítások szinte első idejéből: 13. Szmolenszk ostroma; 14. Aubigne Clementia; 15. Montbelli grófok; 16. Üstökös csillag, 17. Medve Albert. Midőn 1814-ben több erdélyi főnemesek jutalmat tűztek ki egy a művészet kívánalmainak megfelelő, a Kolosvárt épülőfélben volt színházat megnyitható, történeti szomorújátékra, Katona is versenyzett »Bánk bán« darabjával, mely azonban bírálói által, kik a 12 pályamunka közöl ötöt emeltek ki, még csak fel sem említtetett. Katona, azalatt hogy a bírálat folyt, darabját többekkel olvastatta, s észrevételeik használásával újra dolgozván, nem tudta semmit annak sorsáról (bár a versenyről szóló tudósítás az Erd. Múzeumban már megjelent volt), 1819-ben sajtó alá egyengette, sőt az ekkor Pesten játszott székesfejérvári színésztársaságnak eljátszás végett is átadta, de a censura által a színpadtól eltiltatott, nyomtatásban mindazáltal megjelent: 18. Bánk bán, dráma 5 szakaszban. Pest, 1821.
Már ekkor Katona, szilárd állás után törekedvén az életben, részben atyja nógatására is, szülővárosába tért, hol a tanácsnak ajánlván e legújabb művét, ettől nem csak tiszteletdíjt nyert, hanem a legközelebbi tisztújításban (1820) urad. És városi tiszti alügyésszé is neveztetett, mely hivatalában szorgalmas emberséges indulata, különösen a fenyítő ügyek körül, köz bizodalmat víván ki neki, 1826-ban főügyésszé mozdíttatott elő. Hivatala, s a külső felgerjesztés hiányánál fogva ez óta nem látjuk többé a termékeny költőt a neki oly drága szakban dolgozni; s ez időből mindössze is csak két értekezést bírunk tőle: 19. Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmeserség lábra ne tud kapni?(Tüd. Gyüjt. 1821. IV. köt.), melyből egyszersmind hanyatló költői kedvének okai is kiolvashatók; és 20. A kecskeméti pusztákról, u. ott 1823, IV., érdekes töredék hist. Stúdiumaiból, melyekhez mind nagyobb szeretettel átment. Azóta neve feledékbe kezde menni, s midőn 1830. május 16. egy megerőltető fenyítő-törvényszéki ülés fáradalmai után a gutaütés, legszebb korában, kiragadta közölünk, a haza nem tudta, hogy egyik legnagyobb drámai képességét vesztette benne. Csak midőn Bánk bánja a budai színházban végre előadásra kerülhetett, éledt fel ismét neve, s a közönség azt, míg adathatott, mindig résztvevő örömmel fogadta. Újabb kiadásai Nagy Ignáctól, Színműtárában, 1840; Horváth Dömétől, Kecskemét 1856 és 1860, Pest 1862 gyémántkiadásban. Szinte halála után jött ki atyja eszközléséből: 21. Szabados Kecskemét Alsó-Magyarország első mezővárosa történetei, Pest, 1823. Földijei neki szülővárosában az Újtéren műbecsű emléket állítottak, mely Dunaiszky László pesti szobrász által készülve (colossális mellszobor ércben) 1861. május 20-kán nagy ünnepélyességgel lelepleztetett.
(* Csányi az i d. h. – Vahot szerint ez, meg Comarunna és Luca széke már 1821 előtt országszere jó sikerrel adattak. Ha így, mit azonban Comarunnára nézve kétlek, úgy ennek és Hédervári Ceciliának még egykor előkerüléséhez remény lehet.)
Forrás: A Magyar Költészet Kézikönyve a mohácsi vésztől a jelenkorig, vagyis az utóbbi negyedfél század kitűnőbb költői életrajzokban és jellemző mutatványokban. 19. század. II. Feltüntetve Toldy Ferenc által.2., átdolgozott kiadás. 4. kötet. Budapest, 1876. Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése