Weöres Sándor: Ima

Köszöntelek a folyók zúgásával,

a felhő-arcú hegyekkel, a hegy-forma fellegekkel,

a gond-alakú csillagokkal,

köszöntelek a szivárvánnyal, az éj minden tüzével,

és végül az ámulatos nap-ragyogással:

mind a tiéd! valamennyiben itt vagy,

akkor is, ha szenderegsz, és úgy is, ha leszállsz hozzánk váratlanúl

s a teremtmények seregének megvilágítod újra meg újra

kerek pajzsaidat, eleven mezőn és rideg mérföldköveken heverőket,

egyszerűségük örök titkában, nyíltságuk rejtelmében,

miket állandó ittlétük miatt

oly könnyen, szűntelenűl feledünk.

Forrás: Az úr érkezése - Klasszikus költőink istenes versei - Móra Ferenc Könyvkiadó 1991.

Jékely Zoltán: Nem Tőle félek

Nem Tőle félek! Sőt, néha kívánom:

legfőbb balzsam sok gennyedő sebemre,

s egyetlen bizonyosság e világon –

de Mont-Blanc-súllyal zúg le életemre

s irtóztató kín-áradat alá nyom:

évmilliárdok Semmi-végtelenje!

Forrás: Az úr érkezése - Klasszikus költőink istenes versei - Móra Ferenc Könyvkiadó 1991.

Puszta Sándor: Öntőformád

Öntőformádat ismerem

Kemény az Uramistenem

Kemény az Uramistenem

Így formálgatsz az emberen

Így formálgatsz a lelkemen

Hogy csavarsz egyet testemen

De ha kell csavarsz kétszer is

Öntőformádba kényszerítsz

S mire kész leszek mi marad

Mi voltam hülő nyersanyag

És soha másképp nem leszen

Így megy egy egész életen...

Forrás: Az úr érkezése - Klasszikus költőink istenes versei - Móra Ferenc Könyvkiadó 1991.

Hajnal Anna: A Szövetség Urához

Rég megkötött szövetségünk,

eleinktől egyességünk,

kikhez harcos angyalok

vívni szálltak pallók szélén

s kiköszörült kardok élén

szikráztak fel kardalok:

újítsad meg szövetségünk!

erősítsd meg békességünk!

gyémántvárunk! ékességünk!

Árkos város

körülvettél,

elrejtettél,

ellenségtől

megmentettél.

Kapuidnál tavak vannak,

nyüzsgő halakkal csillannak,

s tükörképi ligetednek

rajtuk zölddel lengedeznek.

Hozzád futok, sír szomjam

vízeiddel oltogassam,

mint anyjához őzike,

meleg oldalához bujni,

tejes emlőihöz bujni,

kivüled más őriz-e?

Hagyd inyemen békességed,

tejként csorog kegyességed,

minden élő dicsér téged.

Cinkék, rigók

édes torka

dicsér sorba

hogy gyakorta

illenének angyalsorba!

Angyalok kemény királya,

lángból oszlop, víznek vára!

éhes ajkán édes manna!

szívem hozzád ne rohanna?

Nagy szőllőfürt! kinek nedve

enyhülést hoz bús inyemre,

gazdag inda! leveled

zöld lugasként nyári szélben

árnyat legyez tikkadt délben,

ki telne be teveled?

Szivem ittas mégis mohó,

hadd dicsérlek szomjaztató!

halálomig kivántató!

Édességed

mint az első

fényben eső

nyári eső,

Dávid ajkán mint a sípszó.

Te adod a kürt erőit,

nagy falaknak ledöntőit!

mint Jerichó idejében,

tégy igazat teljességben.

Forrás: Az úr érkezése - Klasszikus költőink istenes versei - Móra Ferenc Könyvkiadó 1991.