Nevet kerestek, jó ügynek baráti?
Van név: az egy, az osztatlan haza.
Ezzel betelnek szív és ész határi,
Ki hallott ennél szebbet valaha?
Csakhogy, ha név, őszinte név legyen,
Ki mely nevet hord, a szerint tegyen.
Viszály ne csapjon a jók táborába
Habár egy uj czim jobban tetszenék;
Nevet cseréljen a gaz és a kába,
Becsületesnek egy jó név elég.
S ha egy a czél is, Zala fiai!
Minek két név: legény és atyafi?*
Egy név, egy elv, s Zalának büszkesége
Oly férfi, milyen ritkán születik;
Mi kell egyéb, mint a jók összessége?
S a vész hatalma rajtunk megtörik
És újra ember lesz a gáton ott,
hol eddig a viszály uralkodott.
*) A két részre szakadt
ellenzék párt neve Zalában 1845-ben. Vörösmarty e költeményt kibékítésökre írta.
Szerk.
Forrás: Koszorú 1. évf.
II. félév 1. sz. Pest, 1864. július 3.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése