Kriza János (1811-1875): Magyarósi Tamás – Ó-székely ballada

„Honnét házasodol, Magyarósi Tamás?”

„Én is házasodom, ajh, bé Barassoból –

Vén Vajda Jánosné felnőtt szép leányát,

Vajda Ilonáját.”

Hindogál a hintó, sirdogál a leány,

Vissza-visszatekint Magyarósi Tamás:

„Mért sirsz, mért keseregsz, jegybeli szép mátkám?

Te tám azt gondolod, hogy énnekem nincsen

Jó tizenkét ökröm, jó vasas szekerem?” –

„Én azt nem gondolom, jól tudom, hogy vagyon.”

Szóval fel-feleli nagyobbik nyoszolyó:

„Add ide, add ide, Magyarósi Tamás

Gyönge gyócs ingedet al póka-ruhának!” –

„Nem adom, nem adom gyönge gyócs ingemet

Al póka-ruhának a beste kurának!” –

Hindogál a hintó, sirdogál a leány,

Vissza-visszatekint Magyarósi Tamás:

„Mért sirsz, mért keseregsz, jegybeli szép mátklám?

Te tám azt gondolod, hogy énnekem nincsen

Jó csata ménesem, jó esztena juhom?” –

„Én azt nem gondolom, jól tudom, hogy vagyon.”

Szóval föl-feleli kisebbik nyoszolyó:

„Add ide, add ide Magyarosi Tamás,

Selyem sinór öved al póka kötőnek!” –

„Nem adom, nem adom selyem sinór övem

Al póka kötőnek, a beste kurának.”

„Kocsisom, kocsisom! forditsd meg a hintót,

’S mondd me az anyjának az ördög adtának,

Ha igy nevelt leányt, így is vegye hasznát.

(*  Póka = póla, kis gyermeket bepoláló rongy.)

(** Csata = csorda)

Forrás: Koszorú 1. évf. II. félév 3. sz. Pest, 1864. július 17.