Egy angyal a menny ablakából
Kidugta fényes, szép fejét,
S kikelve a pokolból - arra
Az ördög akkor szállt el épp.
A tagadás, a sötét kétség
Szelleme jól megnézte őt,
S ellágyulás, szelíd melegség
Rajta először vett erőt.
„Köszöntelek, - így szólt - hiába
Nem ragyogott fényed felém,
Látom, hogy eddig a világon
Még nem mindent gyűlöltem én.”
Forrás: Orosz költők – Fordította Szabó Endre – Bp.
Szépirodalmi Könyvtár Kiadóhivatala 1891.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése