Lévay József (1825-1918): Szerelem viszhangja

 
1.
Szerelmemet oh leányka!
Csalfának ne véljed;
Szeretem hív szerelemmel
Gyönyörű személyed.

Nem pityergek, nem sohajtok
Holdvilágos estve,
Megemésztő bubánat sincs
Két orczámra festve.

Az is igaz, hogyha eszem,
Jól esik az étel
S pohár mellet sohse szoktam
Ülni hosszú képpel.

Tudom, hogy így ád az isten
Erőt, vidámságot;
Erős vagyok, vidám vagyok,
Azt magad is látod.

De azért, hogy igyen élek,
Ne illess gyanúval;
Beteg a szív, beteg hogyha
Meg van rakva búval.

És ha volnék vékony pénzű,
Elsáppadt poéta,
Maga is megsajnálnál, agy
Kinevetnél néha.

Szerelmemet oh leányka!
Csalfának se véljed;
Szerelem hív szerelemmel
Gyönyörü személyed.

2.
Kökényszemed égő parázs,
A derekad karcsu darázs.
Ingó bingó rózsafa vagy,
Kivirított viola vagy.

Azt mondom a rózsafának:
Beh szeretlek, beh kivánlak!
Árnyékoddal hajolj reám,
Leveledet hullasd reám!

Azt mondom a violának:
Jere hozzám bokrétának
Kalapomhoz bokrétának
Életemhez vigasságnak.

Kökényszemed rajtam legel,
Egy szót sem szól, mégis felel,
Mennyországom benne ragyog
S azt mondja, hogy tied vagyok.

3.
Oh ismerlek, nem vagy rózsa,
Nem vagy viola;
Azt is már, hogy hozzád
Szóltam valaha.

Mert ha volnál rózsabimbó,
Megátkoználak
És ha volnál viola, most
Elhervasztnálak.

Bolygó méh vagy, egy virágom
Soha, meg nem ülsz,
Mézes ajkkal sebet ejtesz
És tovább repülsz.

4.
Kifelé áll a szekerem rúdja,
S z e l l ő  lovam még a mezőt rúgja…
Gyere haza édes lovam Szellő!
Menjünk innen, mint a sebes szellő.

Borul, borul, borul az ég alja,
Sírok, sírok, de senki sem hallja
Hull a könnyem záporeső módra,
Bánatomat azért el nem óltja.

Éjjel nappal feketében járok,
Nem néznek már én rám a leányok.
Nincs már nekem senkim e világon,
Sem szeretőm, sem egy jó barátom.

Czofel, czofel édes lovam Szellő!
Iramodjál, mint a sebes szellő;
Gyorsabb legyen alattam négy lábad,
Mint ahogy az égi madár szállhat.

Repülj innen holnap virradtáig
Akár a nagy operencziáig,
S holnap után ollyan messze vágtass,
Hol eszembe sem jut ez a váras!

Forrás: Délibáb Nemzeti Szinházi Lap. Első félévi folyam. Felelős szerkesztő és kiadó Tolnai gróf Festetics Leo. Főmunkatárs Jókai Mór. Pest, Emich Gusztáv Könyvnyomdája Pest, 1853.