Édes Tiborczom(1), jó öreg Tiborczom,
Te is letetted a sírba fejed!
Urnőd, a tiszta szeplőtlen Melinda
Beszélhet már a multakról veled.
Ott vagytok együtt és feddhetlenül
A boszuló Bánk szelleme körül.
A szenvedő Lear(2), rosz leányok atyja,
Te rád bizá, hogy szólnál helyette;
A fájdalomnak hirdetője lettél,
És a világ szavad megértte.
Mert hordozál olly dusgazdag kebelt,
Hol minden érzés tolmácsára lelt.
De láttalak majd rabszolgád urául(3),
Piroslott a vér trónod bíborán,
Ifju leányok voltak mennyországod,
Vallásod önkény, bibliád Korán.
Én téged annyi képben láttalak:
Pogány, keresztyén, bús, vidám alak.
Mert ott valál a három j ó madár közt(4),
Mikor nem is bort, csak czankót ivál;
Vagy a fokosnak fényteljes korában
Baczur Gazsinak(5) győzelmet vivál.
Ez mind te voltál, s elhagyván helyed,
Igen sokan költöztek el veled.
Derék ficzkó! Beh sokszor emleget meg,
Kinek magyar szót édes hallnia.
Te az erőnek lágyulása voltál;
Szegény öreg Lear, könnyek férfia.
Miként az olvadt ércz, folyt szózatod,
Kár, hogy szoborrá meg nem fagyhatott.
Nem hallhatom már többé a beszédet,
Melly rám, miként gyermekre, hatni birt.
Én eltemettem a jó vén Tiborczot,
A könnyező és a könnyelmü Leart.
Ki volt, mi volt, egy kettő tudja még,
-Aztán reá száll csendes feledék.
(1) Tiborcz, Melinda, Bánk, személyek Bánk bán színjátékban.
(2) Lear, illy czimű tragoedia főszemélye.
(3) Szolimán, szultán; Körner Zrinyiében.
(4) A három jó madár vagy Lumpaci vagabundusban a csizmadia.
(5) Peleskei notariusban a juratus.
Forrás: Délibáb Nemzeti Szinházi Lap. Első félévi folyam Martius 13. XI. sz. Felelős szerkesztő és kiadó Tolnai gróf Festetics Leo. Főmunkatárs Jókai Mór. Pest, Emich Gusztáv Könyvnyomdája Pest, 1853.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése