
Az est biborának fénye
Kopár szirthegyen mereng,
Melynek égig nyuló csúcsán
Játszi fürge szellő leng.
Úgy ég messziről a szirthegy,
Mint a tűzben kigyúlt vas;
Azonban ha közelítesz,
Nem más, mint komor havas.
A mi égő tűznek látszott,
Nem egyéb,mint hideg fény,
Melly játszott az óriásnak
Elolvaszthatlan jegén. -
Némelly szivről is azt hinnéd,
Hogy tele van érzettel,
Hogy hő dobbanásaitól
Majd megreped a kebel.
Ha közelebbről vizsgálod,
Láthatod hogy csalva vagy;
Mert olly hideg lesz e kő sziv,
Hogy ben az érzés megfagy.
Mit érzelemnek tekintél,
Csak mulékony tünet volt,
Melly a szivnek örök jegén
Esti biborként megholt.
Forrás: Délibáb Nemzeti Szinházi Lap. Első félévi folyam Aprilis 10. XV. sz. Felelős szerkesztő és kiadó Tolnai gróf Festetics Leo. Főmunkatárs Jókai Mór. Pest, Emich Gusztáv Könyvnyomdája Pest, 1853.
Jó szórakozást, töprengő, elmélkedő, ösztönző, vigasztaló, megnyugtató perceket kívánok az Irodalom-birodalomban! - Csicsada
2026. jún. 24.
Majthényi Flóra (1837-1915): Az égő havas
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése