Ismeretlen szerző: A legelső gőzhajó

 
A legelső gőzhajó jött
Nagy robajjal a Tiszán,
Felzaklatva lágy nyugalmát
Annyi ezredév után.

Tiszaparti Kis-Cigándrul
Nézni mind kigyült a nép;
A sok asszony összenéz, s mond:
Lelkemadta oh be szép!…

Ott a biró a tanáccsal,
Öreg, ifju, lány gyerek
Szemét, száját tátva nézi
Miként habzik a kerek. -

Mond a biró: hallja kentek*,
Nem zubog már úgy a gőz;
Csoda, hogy messzeföldről
El nem fárad:  jönni győz!

A tanácsnak hites tagja
Egy ifjuhoz szól: ’Legény,
Még ilyent apád sem látott!’
„Bizony derék egy edény…”

Jött feléjök nagy zuhogva,
Üzte a hab a habot,
És a parton elmerité
A kikötött csolnakot

És a mint jött távozott is,
Nem törődve ővelek;
Tekintetök nem elé, de
Már utána őgyeleg.

Nagyot köhint a kisbiró,
Azután meg felsivit:
Szeretné a HELYSÉG LÁTNI,
KÖSSENEK KI EGY KICSIT…!

(* Tiszaháti szójárás.)

Forrás: Mátyás diák naptára. Budapesti Képes Kalendáriom  Pest, 1858-dik évre. Szerkeszti Vahot Imre