Hodor szerint az a hon boldog, az a nemzet gazdag, az a büszke, melynek erényes történetei, a komoly történet, a költők mennyei eredetű képzelményei, s a metszők isteni ihletésű vésői fenntartják. -
E szent kötelességből fűzzük össze korunkat az elővilággal, s tartsuk fel minden szavakból az illető emlékeket.
A. ÁSVÁNY. Helységek vannak e néven Ungvár, Szabolcs és Győr-megyében. Vályi Magyarország leírásában a Duna mellett említ Ásvány falut s ez a Győr-megyei volt, mely most a Dunától egy órányira Hédervár mellett a megye Pozsonnyal határos szélén fekszik. Tompa így kezd róla regét:
Volt egy falu hajdan a Duna mentében,
ma is megvan ugyan, pedig ott hol régen,
Mégis épen akkor, a folyóra dőle
Most egy órányira van a Duna tőle.
Nevét néphit alapján onnan nyerte, mert habár bányája nem is volt, gazdagon bővelkedett arany s ezüst ásványban, a közel Dunából keresvén s mosván fövenyéből ki az aranyport. A Duna többször elöntötte e helyet, de iszapjával kincset hagyván vissza, minden kárt megtérített és a nép háromszor ebben építkezett utána. Végre a fényes port elrejté a Duna, a nép is beljebb húzódott – ámde -
Ásványnak hivják most, amint hítták hajdan, de akkor gazdag volt ezüstben aranyban.
B. BECZKO. Mezőváros Trencsinben, a déli határszélen. Nevét Stibor erdélyországi vajda, pozsonyi főispán, Sárkány-rendnek vitéze, Osztia lengyel nemzetségből való főúr udvari bolondjától Beczkótól nyeri a XV. század elején. – Eredetéről a monda: hogy Stibor idejében, ki e vidéket bírá, puszta volt itt minden, érdektelen koloszként állott a hegygerinc.. Az sziklára vár, környékére épület nem jó, ha nincs Beczko az udvari bolond, ki urát, ha jókedvű volt, mindenre – így egykor arra is rávette, hogy neki bizony a hegygerincre várat emeltessen, s ajánlotta, hogy ezt az arra menő utasokkal is lehetne végeztetni. Stibor meghallgatá, rövid időn elkészült a vár, de maga ült bele a bolond ura. Némelyek szerint e hely már XV. század előtt fenn volt. Anonimus a magyarok által a szlávoktól elvett várak között már említi Blondus várát, melyből jött Bolondocz. 1228-ban Jakab nyitrai püspök itt alapítá a Benedicti apátságot, annak a bortized negyedét engedvén. IV. Béla 1266. költ egy levelet Beczkó várból van jelelve. Bánfi Miklós 1379. adománnyal nyeré. 1388 volt birtokában Stibornak. Stibor Imre Zéchen Katalinnal lakodalmát évhosszáig e várban tartá. Némelyek amellett vannak, hogy Beczkót Stibor ok nélkül innét a legmeredekebb szikláról a mélységbe vetette.
Trencsin vármegyének déli határszélén,
Állt hajdan Beczkó-vár, büszkén tekintvén le
Az alatta elnyult egész Vág völgyére.
Most is áll még a vár.
A régi fénynek egy nyoma sem maradván,
Mint emléke egy más, de tettben dus kornak
Mutatja jellegét a mulandóságnak.
(Tatár P.)
C. CSATÁRVÁR, Rom; erdő s hegyek között Vas-megyében hasonnevű falu mellett. Nevét rege alapján csatár nevű e vidék egykori dúsgazdag fiától nyeri; - sok század előtt a fiatal lovag első szerelmét a környék egy szép pórleányának ajándékozá, keble sokáig dobogott érette, de házasságot később mégis mással – úrhölggyel kötött.A leány ezt hallva érzetének áldozatául esett, de Csatár sem lett boldog, házassága kietlen s magtalanná vált.
Csatár nevű helyek vannak Szalában, Veszprémben és Tolnában. Nevöket kérdésbe hozom, nem-e csatár-tól nyerik! Csata névszó, ar, ár pedig rag, mely különösen névhez téve nok-helyett szolgál. P. o. Parancs, parancsár, parancsnok. Költő szava.
Sok század elviharzott
Édes hazánk fölött,
Most romban áll Csatárvár
Erdő s hegyek között.
(Cs. . d.. i. .)
D. DÉVÉN Magyarország Duna és Morva összefolyásánál múladozott régi vár. Németül Thében, és mellette e néven Pozsony területén m. v. is van. A Bécsbe utazó gőzösön mellette megy el, a vasútvonalról pedig meglátni. 864-ben határvára volt már Morvahonnak. Első építőjéül a marahanusokat tartják, de ez bizonytalan állítás, mint az, hogy a magyarok sz. László alatt vették birtokukba, mert 1233-ig a történet, s okirattár nem említi. Dévént IX. században Svatopluk s testvére Wratizlav bírták, gúy 893 körül foglalhatták el tőlök a magyarok. – Dévényt II. András kir., Fridrik osztrák herceg ellen csatára kelvén, a várossal együtt felégette (L. Arenbachot Pernél l. K.) Juldenses Annalisokba 864-ben Rastics morva fejedelem építtette a várat, Diveni morvául Dovina, s leányt puella tesz. Belnél Notitia 2.. 256 lep. Devojna családnévtől kapja magyarázatát, ez kezdette építeni a várat, mely egyik felében romokban maradt. E néven Dévény, van egy m. v. Nógrádban is, ezt a rege úgy tartja, hogy rossz szellemek építették. Dévényoroszi s Dévény huta is e megyében feküsznek. -
A kies Nógrádnak kiterjedt völgyében,
Jó magas sziklának kellő tetejében
Áll Dévény várának romja, még alatta
Sok jó és rosz szerencse eleven tanuja.
E. ERDÉLY Ország. Magyarhon testvére, mit hozzá 1715:92; 1732: 20; 1741: 18; 1792: 11; 1823/7, 1830 183 2/4 s 1848. t c.-ek kapcsolnak. E tartomány hajdan dákok, mások szerint gothusok és gepidák birtoka volt. A magyarok meghódítván sok erdőiért, mind magyar, mind diák nyelven Erdélynek, Erdelia nevezték. Másik neve Transilvania, erdőn túli tartomány. Mondják Hétvári tartománynak, Septem castrensisnek is. Ez a nevezet némelyik vélekedése szerint II. Gejza kir. után a németek által épített hét várat illeti, u. m. Brassót, Szebent, Segest, Medgyest, Szászsebest, Kolosvárt és Beszterczét, amint ugyanis nálok Erdély neve Siebenbürgen. Az erdélyi szászok címere is 7 vár képéből áll. Mások szerint a magyarok beköltözködvén, hét megyére osztották az országot, s minden megyébe 1 vár építtetett, hol az ispánok laktak, ezért neveztetik Hétvári tartománynak (Eder I.) Erdély török nyelven is Erdel (Chlod) Momas szerint Erdelj szerecsen szó=Herdalu! Her=katona Dalu=hatóság. Erdély-Herdalu=katonai hatalom alatti tartomány (P. II. p. 45.) Kővári hitregei származtatást ád neki, s mondja, hogy itt 7 tündér, Tranyai, Dévai, Kecskekői, Firtosi, Tartodi, Torjai és Kolosvári várakat építvén, innét a Hétvár nevezete. Eleink Arany földnek terra auri is nevezték (Bemhardt) Lisznyai krónikája szerint 747-ben hét magyar kapitány, hét roppant táborral jött e földre, s hantokból, meg földből 7 rettenetes várak csinálának s ebben 7 esztendőt töltöttek. Innen htvár, septem castra, Sevenburg a neve. Árpád innen kijövén magyar földre, Erdélyt háta megetti erdőn túl való országnak, Trans-szilvania is nevezé. Van egy szép vers székelyföldről, melyben Erdély így szólott zokogva Magyarhonhoz:
Ős anyahon! Kérlek békülj meg velem egyszer,
Mostoha nem leszek, légy nekem ujolag anyám,
Végy kebeledbe megint, nem leszek mostoha hozzád:
Nagyra dicsőre fogunk jutni, ha párul erőnk,
Egyesitett lélek, hü sziv, haza tiszta szerelme,
Hitbeli türedelem, nemzeti lelkesülés,
Mostani korszakkal mindig magasabbra haladni:
Honfibeszédünknek jelszava ennyi legyen.
F. FÜLEK vár s helység Nógrád-megyében. Fülek v. Filek azonos értelmű fölleg (magas) várral.Előjő már 1246, 1262, 1282-ben mint Nógrádi vár! Budai Ésaiás szerint nevét Fulk nevű emberiségből kivetkezett honpolgártól kapta, ki IV. Béla király alatt a tatárokkal együtt mint ellenség rabolt s fosztogatott, azoknak elmenete után pedig hamis pénzt készített.Ezért IV. Béla törvénybe idéztette, büntetésül akkori szokás szerint meztelen testtel hagyatott meg neki, egy fegyveres bajnokkali vívás. Fülek e büntetést számkivettetésre kérte változtattatni, mi megtörtént, jószágai várával együtt 1246. lefoglaltattak; innét róla jött a Fülek név. Bél egy népmondát közöl róla, hogy e tájon nyáj őriztetett, melyet egy Füles nevű kutya őrzött, - a nyáj megtámadtatván rablóktól, az eb nemcsak elugatta őket, de a megfutamodóknak üldözőket is vezetett nyakába, kik azokat elcsípték, s rejtekhelyeiken kincseket találván, abból építették Füles nevére a Füleki várat; melyre Berzsenyivel mondhatni:
Amott egy magas szirt fokán
Egy puszta vár dőledez,
Melynek szomoru homlokán
Bús régiség epedez.
G. GYÖNGYÖS. Mezőváros heves-megyében. Totus Derides. Etimológiai szótár szerint Gyöngy Gyön-gy, oly valami,miben gyöny, gyönyör, gyönyörűség van. Objectum oblectans, innen gemma. Gyöngyös nevét a mellette levő azon nevű folyamtól, mely hajdan medrében gyöngyöket rejtett, nyeri. (Gyöngyösinum a Gyöngyös fluvio, quibusdam Gemmeo denominationem mutuatum) Költők szerint újabb időkben soknak szerelmét gyöngyökben veszi el. Régi versíró Berei Farkas András így ád reá gyöngyöt, s teszi híressé:
Gyöngyös gyöngy kis város,
Gyönge lakosai;
Gyöngyeknél gyöngyebbek
Ennek asszonyai.
H. HEGYESDOMB. Kolosvár város határa éjszaki részén szántóföldek végében egy kúp alakú domb, messziről gyönyörködtető nyugpontot adva a szemeknek, róla pedig lélekemelő kinézést Kolosvárra, és a Szamos nádas hullámitól áthatott ermékeny térekre.
Látni onnan, város és rét
Mint terül el a vidéken,
Oly mosolygó színözönnel
Mintha festve volna képen.
Nevét I. Apafi Mihály korából egy elszegényedett, hajdan gazdag nemes embertől, öreg Hegyestől kapta. Itt lakott ez Kolosváron szép Ilka leányával a hídkapu mellett, egy kis házban. Az öreg Hegyesnek aranyálmai, Ilka leányának bájai voltak esmerve. Öreg Hegyesnek házát, mely különben zárva tartatott, két egyén látogatá: Láncz, Apafi apródja, s Antonio egy olasz, Apafi udvarából. Láncz s Hon szerették egymást. Antonio volt az üldözőjök, - ez utóbbi, hogy Ilkát megnyerje, felhasználta apja gyengéjét.Celu rejtett kicnseit, melyet Árpád üldözésére hagyott volna el, ajánlotta felkeresni. Antonio György napja éjjelén ígérte kiemelhetni a kincset, s bérül Ilka kezét kéré; mire alkut tettek. E titok Láncznak bizonyos cigányné által elárultatott, s hogy Hegyes ámítását megláthassa, sz. György éjjelén elment a választott hegyre, de észrevétetvén, azö reg dühével találkozott. Antonio tőrt rántott az ámítását felfedezni szeretőre, de tusa közben a küzdők Hegyes testébe márták önkénytelenül gyilkaikat; e tettről neve Hegyesdomb.
I. IGICZE, falu Doboka-megyében. A név formájában Ipolyi Arnold szerint hitregei „ihletés”, cselekvés rejlik. Mythoszi értelme egy sajátságos madár alaú ihlető lényt fejez ki. Így Igricze falu szalában, e név formájában ismét hitregei idézés van. Néphit szerint: itt bolygó tűzszellemek laktak, kik idéztek s ihlettek, tájszólási változatban e szellemek alatt a lidércet lehetne érteni, mely szárnyas, kártevő madarat fejez ki – így írja le Zrinyi (187.)
Mint tüzes lidércz száll le a fölhőből,
Kinek lángos farka szikrázik sok tüztől.
K. KENYÉRKŐ Recsk palóc helység határában, Heves-megyében, - egy kerek kőhalom. A monda úgy tartja: hajdan e vidéket egy gazdag ember bírta, kit földjén búzakeresztjei között sok szegény keresett meg; egy így köszönté őt: Isten szépen adott, szaporítsa többre; de a gazdag nem ügyelt reá, s elhagyá menni a szegényt, reggelre s kalangya bérccé nőtt, s mellette egy kenyérhalom domborult, - még gazdagabb lőn az úr – s ismét eljött a szegény, de már istennevében kért; - a gazdag oda utalta kinek nevében kért, erre átokra fakadt a szegény
Követ tart sziv helyset baloldalad:
Válj azért kővé mindenestől -
s úgy lőn, ővé vált a kalangya és kenyér, a szegény pedig mások jóvoltábólnem halt meg éhen, míg a gazdag tönkrejutott.
Az a kerek halom pedig,
Mely volt a gazdag kenyere,
Melyről emélkszik a rege -
Kenyérkőnek neveztetik
(Tompa)
L. LŐCSE. Németül Leutsch, Leit-schau. Latinul Leitschovia. Fővárosa Szepes-megyének, magas dombon. Lengyelhon is határa. Nevét II. Béla király által 1136. Geyza által 1207, IV. Béla által 1247-ben betelepített szászoktól kapta, ezek e tájra kerülvén, építkezések közben a tatárok beütései miatt sokrzos siralmas állapotba jöttek, földig égettettek és több ízben évszámra kellett tartózkodniok erdőknek, leginkább Karlsdorf hegyén. Tisztulván a láthatár a rabló tatároktól, ők is kijöttek rejtekeikből, kerestek építkezési helyet, de építkezésök alatt, nehogy meglepettessenek száguldozó ellenségtől, őröket állítottak több pontra vizsgálódás végett, és ezeket nevezték Leuteschauer-eknek, mely jő a német Leute nép, schauen nézni szókból. E Leutschauerek nevére lenne a város elkeresztelve. Hogy hajdan fenyőerdő volt helyén, tanúsítják a tőkék, gyökök, melyek a lakosok pincéiben kiásatnak, és találtatnak. Zeiler Hungari 1690 588 tp. (A magyarázó azt tartja, hogy Béla királynak tatárok elöli menekvésekor kocsijából a lőcse itt esett ki,melynek emlékére kapta a magyar Lőcse nevet. A Chronica szerint nevét az Albanus néptől kapta, kiket a görögök , Leucos vagy fehéreknek hívták, innét Levcovia és Lőcs (Magus füv. Gesch. d. östr. Monarchie l. B. 234.) de hozzá teszi „am richtigsten wird der Name von dem benachbarten Bache Leutscboch abgeleitet. Rejtett szavaiban így írják körül:
Két betüm öl, néggyel szekerednek része leendek,
Három végsömben nemzeti névre találsz!
Régi magyar város voltam, most ritka azonban,
Mint a fehér holló, bennem a szittyai szó.
M. MÁTYÁS-CSURGÓ v. CSÖRGETEG. A budai hegyek között a vironyoson, mely közönségesen Zugligetnek mondatik, forrás, mely fölséges vizénél fogva általánosan ismeretes. Németül Saukopfnak, a virányost Sauvinkelnek hívják, állítván, hogy az Mátyás király idejéből való elnevezés, ki itt disznó-csordát tartott, s hízlaltatott. Néha Döbröntei Gábor Mátyás csörgetegének nevezé s ennek okát a forrás feletti egy élemedett tölgyfába illesztett bádogtáblára jegyz fel, ma miután Döbröntei meghalt, a fa eltűnt. B. I. közlése után emlékül a felítás szavai itt is felhordatnak:
Csörgék már Mátyás korában
s enyhitém a nagy királyt,
vadkant üzve itt-jártában
hiv utód! Ki fölmelegszel
Fényt adottján nemzetednek,
Hinál engem őt ecsülve
Tul akárhány századon is
Róla Mátyás-csörgetegnek.
N. NÉMETJÁRÓ. Egy zug neve, melya Körös kanyarulata által Köröstartsa mellett képződik. Nevét Szabó K. szerint onnan vette, hogy a török időkben a Szegedről Debrecen és Nagy Várad felé járó német katonaság, akkor itt közel rév nem lévén, az itteni gázolón szokott átjárni. Tököli idejében a nádasokból felkelők által a németek közől itt sokan levagdaltattak. El lehet mondani:
Nincsen már csata. Rémitő bus csendben alusznak
a rohanó daliák. Szél sem mozgatja meg őket.
Ó. ÓVÁR. Mosony-megye fővárosa, kies rónaságon, Lajta vizénekDunába való ömlésénél, 4 mföldre Pozsonytól. Hajdan e hely magyar királynéknak szolgált özvegyi díjul, és Királyasszonyka is hívatott. Mária Terézia megváltoztatta a jogviszonyt, Krisztina leányának – ki Albert herceghez ment férjhez – adta főpénzül Óvárt. Albert herceg Wittman nevű szende s szorgalmas gazdatisztje javallatára 1818-ban állította fel itt a híres gazdagképző-intézetet. Régi viszontagságait illetőleg, vélemény, hogy a rómaiak „ad fiexum” nevű városa itt volt. Nevét Óvár v. Auvár Cuspianus szerint Nagy Károly idejéből kapja, ezen szótól Avar; mert az avarok fejedleme azon időben itt lakott. Lazius szerint az Ó s vár szótól nyeri nevét, e név magyarázatát adja a latin „Antiquum burgum” s a német Altenberug kifejezés is. E helyen az avaroknak 826 Tulund Chágán idejében ker. püspökségök volt, mely Episc. Vetváriensis hivatott íróinknál, hihető, hogy eredetben latin neve volt; s abból vetus régi vagy ó, régivár, v. óvár neve lett.
Hajdan ez a dicsőségnek
Volt fényes palotája. Stb.
P. PÉTERVÁRAD. A Duna folyó jobb partján Szlavonia és Szirmia erőssége, óriás szikláktól támogatva a vár egy kinyúló kopasz hegyesn ül, mely 1809-ben hasznos javításokat nyert. Schvartner statisztikájában, magyar Gibraltárnak nevezi. Schamt szerint Topogr.Beschr. Pétervardein 1830. e hely római város volt, ezen név alatt Acumineum, melyet Taubes szerint a föld kinyúló helyzete ada. Schönvizner azt állítja, de fekvését nem tudja bizonyítani, hogy hegyen vagy lapályban állott. Péterváradnak első építését némelyek II. Péter magyar király korára viszik vissza. Az ottani köznép hite, hogy egy Péter nevű halász, talált kincsekből első épített ott lovagvárat. Schamt szerint a XI. században épült, és védbástyaul szolgált Péter Eremita, a keresztes hadak főnöke ellen, ki itt kegyetlenségeit űzte. Engel. Gesch. v. Ungarn I. Th. L, 387. honnét később magyarneve Pétervára állott elő Innét németben Pétervardein schutzvere gegen Péter, latinban Pétervaradinum. XIV. században Templáriusok lakhatták, amennyiben az ottani Szer. Ház, kolostor alakú, s Péter néven emlékezetes. Itt 1718. Aug. 5-én Eugen herceg győzelmet vívott az ozmanon. A város s alsó vár, mely 1760 körül épült a sziklavártól nyeri nevét. A Duna féklörbe foly melette, és két kiálló sziget miatt, három karral úsziktova, mélység 14-18 öl. Hogy nevét Péter Eremitától kapta igen hihető, mert ez volt első, ki II. Orbán pápát reá vévén Palesztina elleni keresztes hadak bocsájtására nevét itt emlékezetessé tette:
Kapta nevét Pétervárad helybeli halásztól,
Kit Péternek mond krónika, s nép ajaka
Ő egy lelt kincsből épitete a Duna partján
Szép várát s melytől kapta nevét azután.
(ifj. E. I.)
R. RÓMAI HÍD Baranyában, Eszék mellett. A Dráva közepén faragott kőből épült hat erős oszlop, - melyek kétség kívül a Dráva két partjai hajdan összekötő római híd maradványainak tartatnak, látható még most is, főleg ha csekély a víz. Az oszlopok Katancsics és Hoblik szerint máig megérdemlenék a hídnak kiépítését, oly jó állapotban vannak. (Haas)
A Dunának Káposztásmegyer felől való oldaáln kőoszlop maradványok szinte szemlélhetők, s ezek is római hídlábaknak tartatnak. (Jankovits.)
Vándor, majd ha te jársz egykor Baranyiban Eszéknél
a Dráva közepén, hogy ha csekély a vize:
Látsz te hat oszlopot ott, emlékét a római hidnak
Melyek még most is, állnak erős alapon.
(ifj. E. I.)
S. SÁMSON, VÁR. Nógrád megyében, másképpen Fejérkőnek is hívják. Az egésznek ma már dőledékei látszanak. Nevét II.Béla alatt élő Sámson pártos főembertől vette, ki Borits pártján levén II. Bélával sokszor összetűzött; egy ízben annak sátrába is betört, de Buda nevű főember szolgája megszalasztotta. Úgy tartják e helyen halt is meg. Czuczor énekli róla:
Hol magasan földomborodott nográdi megyének
Bérczei Cserhátnak, szirtos derekába szakadnak -
Rengeteteg erdőség közepén, délszakra fehérlő
Sziklatetőn épült Sámsonnak fellegi vára.
T. TÁTIKA VÁRA Zala-megyében, Szántó és Vindornyalak között, sűrű erdőből kinyúló sziklabércen, várrom. Hajdan még a tatárjárás előtt építi e várat Tátika, vagy régiesen Todenka magyar nemes. Ennek nemzetiségétől Zelana veszprémi püspök szerezte meg † 1254. s ajándékozá a veszprémi Sz. Mihály egyházának (Fejér lod. Dipl. 18. v. ii. 429) e birtokban ők megerősítették 1266-BAN. Stb. stb. Megénekelte Kisfaludi Sándor, miért egy kedves gróf barátja, verseit azon romokon kőbe metszetvén, az éjszaki oldaslon állíttatá fel, de ellopatott; híjába ígértetett „Szép paripa a nemesnek”, „Bornyas tehén a parasztnak”, nem került elő; másodszor vésetett ki a vers, s a kő vasrudakkal erősíttetett oda, de újra, lehet a vasáért, eloroztatott. Tátikát tudományosan érinti Nagy Iván. Kisfaludi szép versei róla következők:
Tátika mint egy korona
Felére a tetőre,
büszkén állott s nézett alá
A földre és időre.
Változott ez évek olta
Körülötte alatta,
de a várnak nem árthatott,
a tatár sem bánthatta.
(Uti naplómbül)
V. VAJDABÉRC. Égbenyúló sziklabérc a természet ölén, Budán „Am Himel” tündérhegy melletti sziklaorm neve. Nevét 1847. június 19-én, midőn a budai hegyormok jelesebb pontjainak nevei ünnepélyesen magyarosítattak Dr. Tavasy Lajos pesti evang. Tanoda egiyk érdemdús tanára álal tett indítványra a magyar költő Vajda nevétől vette, melynél szebb emlék még egy magyar költő dicsőítésére sem emletetett. Tűzessék reá Petőfi verse
Oh természet, midőn alunni mentél stb.
Emlékezést, emlékezést neki
S ha sírhalmához mentek, ejtsetek
Reá egy könnyet… mert megérdemel
Egy könnyet az, ki annyit száritott fel
Meleg lelkének hő sugárival
U. URKONY, Külső és belső dűlőrét neve Süttör helység határában, Sopron-megyében. Urkony eredetileg Ur kompja, ott valaha a herceg kompja létezett, Pomogyról szállítván ide az utasokat, míg a szállítást a Hanyságon keresztül Eszterházától Pomogyikon épített nagyszerű töltés nélkülözhetővé tette. A hercegi családnak soká réce s szárcsavadászó helye volt, mit a máig is ugyanott álló házikó bizonyít. (Zerpák A.)
Urkony van Szabolcsban Tiszadob mellett is, urasági földrész.
Vándor! El ne feledd Sopronmegye tájra ha eljutsz,
Hogy Süttör falunál, fekszik az Uronyi rét
Hajdan a folyamot herczegnek kompja hasitá
S így eredett Urkomp, és leve Urkony utóbb.
(Ifj. E. J.)
Z. ZÁKÁNY RÉTJE Egy földrész Szendrő város mellett, Bodva víz mentén. Nevét hős magyar vitéz Zákány Istvántól hiszik származottnak, ki itt a szendrői basát megverte. A nevezett városnak ref. eklézsia birtokában mondatik lenni basa pompás pirosselyem nyeregtakarója s turbánja, melyen a vér most is sötétül. Thali Kálmán verseli róla:
Hős Zákány porladoz sirjában régóta,
de a nép e regét mégörizte róla;
s a mezőt, hol a tart lesujták hős kezei
Maiglan is Zákány-rétjének nevezi.
Hazánk történeteire minden úton, minden módon figyelmezni kell; hol sok fáradozás után is sűrű fátyol fedi a nagyobb nemzeti tárgyakat, ott világosságot nyitni kötelesség.
Ifj. E. S.
Forrás: Mátyás diák naptára. Budapesti Képes Kalendáriom Pest, 1858-dik évre. Szerkeszti Vahot Imre
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése