Kosztolányi Dezső (1885-1936): Hazafiság

 
Ma szikratűz csak egy különc szivébe,
Holnapra már nagy testvérérzelem,
Mely a viharba is lobogva, égve
Uralkodik büszkén százezreken.

Ma szikra, holnap láng, majd egy tüzerdő,
Mely biborával az égig lobog,
Hiába tiprod el, mindég növekvő,
S ha szunnyad is nem oltják el korok.

A fáradott ük, haldokolva még
Nagy honszerelme égő fáklyalángját
Átadja s minden az utódra száll át.

Meggyujtja ő s a tüzár szerteárad,
Átadja gyermekének, ez fiának,
Aztán tovább, tovább… S a fáklya ég!
(1906)

Forrás: Magyar Lélek. A magyar népművelők országos folyóirata. Szerkeszti: Hankiss János. I. évf. 4. sz. 1939.