![]()
Kezemben egy fehér borostyán,
május, május: hová loholsz?
Kihullok egy fekete rostán,
jaj, zuhanásom szörnyü gyors.
Borostyánszag, légy síri postám!
Síromba szállj le, s újra lengj föl,
hozd csókok mézes bársonyát,
hozz hírt csókos, vén cineremről,
hol mindég történnek csodák.
Bár Te maradj a szerelemből!
Forrás: Termés. Tavasz. Kolozsvár 1944. 1. szám
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése