A 16-ik század legkiválóbb s legtermékenyebb dalnoka. Született Tinód* (Tinód falu Bihar-megyében is van. Nagy Iván inkább innen eredetezteti. L. M. Ország családai. 11 k.) nevű pusztán Fehér-megyében szegény szülőktől 1510.* (* A család utolsó sarja 1854-ben halt meg Tinód pusztán Fehér m.) Ifjúsága teli volt kalandokkal s már ekkor mint költőt emlegették. Szigetvárott enyingi Török Bálintnál volt deák, azaz titkár, később 1543-ban Daruvárt Verbőczi Imre tolnai főispánnál.
1549-ben Kassán telepedett le s 5 évig költői munkásságot fejtett ki. Dús erét nem lehetett medrébe szorítani, mert kedve szerint csapongott, majd vándorbottal s lanttal kezében, mint troubadour bejárta az országot és dalait önmaga zengte el. Innen 1553-ban Kolozsvárra ment művei kiadhatása végett s „Cronica két könyvben T. S. szerzése” címmel kiadta s Ferdinándnak ajánlotta, kitől 50 forintot kapott.* (* L. Döbrentei Régi M. Nyelvemlékek II. K. 395 l. „1554 Sebeastano Literato de Thynod, compositori hungaricarum cantionum, dali sunt ex consilio camere posoniensis et voluntate Regie Mattis fl. 51.”) Később Nádasdi Tamásnál volt, s ennél maradt élete alkonyáig, mely valószínűleg 1558 (? /6) körül következett be.
Tinódi legjelesb költő volt kortársai között. Dallamai*, melyekben négyes rímeket használ, mélyen meghatók. (* 26 fennmaradt közülük. Mátray Gábor az akadémiában értekezett azokról. L. M. Akad. Értesítő, 1852. 221 lap.) Erdélyi Historiája s Egervár viadalja rímkrónikák pedig történeti jelentőségű kútfők. Műveit hűség jellemzi: »Igazmondó, jámbor vitézekről értekeztem; sem adományért, sem félelemért hamisat be nem írtam« mondja Tinódi.
Becsületes hazafi volt, ki a legvadabb pártosság korában minden párton felül tudott állani; ki szegénysége által sem alacsonyulva le nem hízelkedett senkinek, sőt a főurak féktelenségét, önző eltompultságát, viszálykodó felekezetességét tartózkodás nélkül korholta, a haza veszélyeztetett jövőjét szemünk elé állította, s a sanyargatott nép ügyét, ahol lehetett, oltalma alá vette.* (* L. Vass József 1859 V. U.)
Irodalmi munkássága
Művei között 18 históriás ének, 2 bibiliai elbeszélés, 3 tan – és feddő – ének van. Jelentékenyebbek:
1548. Szitnya, Léva, Csábrág és Murány váraknak megvevése 2 rész.
1552. Zsigmond király és császárnak krónikája.
1552. Szegedi veszedelem.
1552. Egervár viadaljáról való ének. 4 rész
1553. Erdélyi história, öt részben.
1554. Cronica 2 k.
Műveinek teljes sorjegyzékét Toldy közli „M. Költők Élete.” I. k.
Forrás: Vutkovich Sándor: Élet- s jellemrajzok. Pozsony 1873.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése