Szül. 1649-ben. Már tizenkét éves korában honti főispán, majd füleki várparancsnok. Tököli hadai ostrom alá vevén eme várt, az áruló őrség Kohárit kiadta Tökölinek, ki őt a munkácsi várba záratta. Sok szenvedések után visszanyerte szabadságát, s a dunáninneni hadak vezérévé neveztetett. Mint ilyen jelent meg 1687-ben Egernél, hol egy török golyó karját sodorta el. Elaggva, a nyilvános pályáról csábrági várába vonult, hol 1731-ben múlt ki. – Költői műveinek öt kötetét, 1720-ban kezdte közrebocsátani.
Példás vadkert*
- Röviditve. -
Ez úton sétálva mentem a vadkertben,
Volt sok szarvas melyben, egynehány seregben,
Sétáltak falkástúl dámvadak egy völgyben,
S járt a nyúl és róka ott levő ligetben,
Melynek mély árkában vala bérekesztve
Külömb csoportonként a farkas és medve,
S nyalta maga talpát a medve bömbölve,
Futosott a farkas ordítva s ügetve.
Igen szép volt nézni nyúl bogdácsolását,
A ravasz rókának fürkésző járását,
Szelid dámvadaknak együtt sétálását,
És a szarvasoknak sebes nyargalását.
Láttam ugyanottan abban az árokban
Tigrist a párduczczal lenni barátságban;
De egy nagy vadbika éppen akkortájban
Volt az oroszlánnal erős bajvivásban.
Szörnyü vala nézni miként viaskodtak,
Egymással küzködve vértajtékot fujtak,
S noha ugyan olykor egymástól elváltak,
De megint sebessen együvé rohantak.
Bikát az oroszlán meggyőzte elvégre,
Mihelyen pediglen lecsapá a földre,
Azonnal mindjárást mene tőle félre
És tapoda földön heverő testére.
Ugyan természete minden oroszlánnak,
S ő természetéel ékesült vadaknak:
Ha valamit egyszer a földre lecsapnak,
Földön hevertében arra nem tapodnak.
E vadakat nézve, elmém elgondolta
Azok természetét, s tekintve vizsgálta,
Tulajdonságokat forgatta s átlátta,
S igen álmélkodva felette csudálta.
Mert a fene vadak együvé férkeznek
S ő nemök-félével nem is ellenkeznek;
Megalkusznak szépen s egyességben élnek,
Tőrt pediglen soha egymásnak nem vetnek.
De ember emberrel tartja bajvivását,
Sokszor is öldökli barátját és társát,
s ha végbeviheti földre lecsapását,
Nem sokszor követi oroszlán szokását.
(* Handb. d. ung. Poes. I.)
Forrás: A Magyar Irodalmi Tanulmányok Kézikönyve a felgymnasiumi s felreáltanodai tanulók számára Szvorényi József, cist. R. áldozár egri főgymnasiumi igazgató s magyar akadémiai tagtól. Pest, kiadja Heckenast Gusztáv 1868.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése