Losonczy László (1812-1879): A visszatért kedveshez

Itt vagy újra karjaim közt,
Szép szerelmes violám!
Keblemen, ki cukorajkad
Annyiszor megcsókolám.
Mily dicső nap!… ily szerencsés
Vajmi régen nem valék!
Annyi üdvvel, mint szívem most,
Telve nincsen fenn az ég!

Óh te nem földszülte, égi
Származásu rózsaszál!
Szép, picinyke ajkaidról
Édes illat árja száll.
Keblem égő kebleden függ,
Ajkam édes ajkadon;
Óh, ez órát én az égnek
Üdviért nem, nem adom!

Elveszítém, ah, de újra
Feltaláltam mennyemet;
Visszaadta egy nem is várt,
Boldogító percemet!
Hulljon a csók ajkaidról,
Égi érzet közt reám,
Teljesüljön mind az, a mit
Rólad eddig álmodám!

Forrás: Gombostű-naptár  hölgyek számára. Szerkeszti: HAJNALKA. Ötödik évfolyam. Pest, 1867. Emich Gusztáv kiadványa.