A költészet fogalma nem mindenütt ugyanaz. Nálunk beleszámítják, igen helyesen mindazt, amit a képzelte alkotásának tekintünk, de pl. a franciák nem számítják bele a regényt és a novellát, amely midig prózában van írva. Épp úgy nincs általános megegyezés arra nézve, hogyan oszlanak fel a költészet fajai egyes alfajokra. Ellenben általánosnak mondható, hogy az egész költészet három főosztályra oszlik: LÍRA, EPIKA DRÁMA.
Hogy a líra főfajai: DAL, ÓDA, ELÉGIA bőségesen megtalálhatók a legnagyobb magyar lírikusnál, az csak természetes. (egy-egy példa: TE VAGY TE VAGY BARNA KIS LÁNY. ERDÉLYBEN. VAJDA PÉTER HALÁLÁRA.) Azt is láttuk, hogy ezek közt gondolati költemények is vannak (VILÁGOSSÁGOT!). A az ódánál megkülönböztetjük, amit én ugyan nem tartok szükségesnek, a HYMNUST, amelynek tárgya az istenség, erre is van jó példa Petőfinél: A MAGYAROK ISTENE. És ha külön fajnak vesszük a DITHYRAMBOT is, erre egyik elterjedt költészettanunk éppen Petőfitől említ példát: IVÁS KÖZBEN. (Riedl Frigyes Poétika.)
AZ EPIKA is csaknem teljesen képviselve van Petőfinél. Van eposz modern formában (JÁNOS VITÉZ), NÉPMESE (JÁNOS VITÉZ egy része, SZERELEM ÁTKA), MONDA (SALGÓ), BALLADA (A KIRÁLY ESKÜJE), kisebb és nagyobb költői elbeszélés 8HÁROM SZÍV TÖRTÉNETE, SZILAJ PISA), prózában írt regény (A HÓHÉR KÖTELE) és novella (A NAGYAPA). Szokás külön faj gyanánt tárgyalni a ROMÁNCOT is, a föntebb említett poétika ennek a példáját is Petőfitől veszi: FALU VÉGÉN KURTA KOCSMA. Azt hiszem ,az elbeszélő költészet fajai közül csak a LEGENDA hiányzik és hiányozna, ha háromszor annyi ideig élt volna is költőnk, mert semmi sem állt tőle távolabb, mint a szentekről szóló csodás történet. LEGENDA című költeménye annyira nem legenda, hogy szinte azt mondhatni, az ellenkezője. Nem vallásos, hanem antiklerikális.
A drámát csak egy darabja képviseli; egy középfajú dráma (TIGRIS ÉS HIÉNA).
Ezekben tárgyaltuk a költészet három főfaját, áttérünk most a kisebb fajokra.
A LEÍRÓ költészetből van ÉLETKÉP (PÁL MESTER), TÁJKÉP (A PUSZTA TÉLEN), TERMÉSZETI KÉP (ITT VAN AZ ŐSZ) A többiek közül van SZATÍRA elég bőven (A MAGYAR NEMES) AESOPOUSI MESE (A KUTYÁK DALA, FARKASOK DALA), EPIGRAMM (A BOKOR A VIHARHOZ, a FELHŐK egy része, pl. MI A DICSŐSÉG?). Az epigrammot szokták alfajokra is felosztani, de ezt itt nem tartom szükségesnek. Van ALLEGÓRIA is (OKATOOTAIA), PARÓDIA abban a ritkább fajtában, amely egy költői műfajt gúnyol ki (A HELYSÉG KALAPÁCSA). Egyes költeményre írt paródiája, amilyet pl. Arany írt Vörösmarty egyik költeményére (AZ UJ MAGYAR KÖLTŐ), Petőfinek nincs. És végre hiányzik nála a TANÍTÓ KÖLTEMÉNY amelynek legismertebb példái a költészettel foglalkoznak (Horatius, Boileau, Pope, Arany).
Azt hiszem tehát, a költészet egyes fajai közül hiányzik költőnknél a LEGENDA, VÍGJÁTÉK, TRAGÉDIA, DRÁMAI KÖLTEMÉNY, PARÓDIA EGY KÖLTEMÉNYRE ÉS TANÍTÓ KÖLTEMÉNY.
Számokban kifejezve a következő képet adhatjuk költészetéről. Kisebb költeményeinek száma, ha mellőzzük azt a 60-70 verset, mely nem az igazi Petőfit fejezi ki (ifjúkori zsengék, nem hitelesek, töredék) 780 körül van. Ezek nagyobb része lírai költemény ,bőven vannak azonban köztük leírások és elbeszélők is. Nagyobb verses munkái mind elbeszélők, szám szerint 11, közülük 2 töredék. Prózában írt költői munkái: 1 regény 3 novella, 1 dráma, 1 drámai töredék. Egy drámája elveszett.
Azt mondatni, hogy a költészet minden fajában alkotott magához méltót, a drámát kivéve. Ebből azonban nem következik, hogy ehhez nem volt tehetsége. Egyetlen ránk marad darabját feldúlt lélekkel, beteg fantáziával írta és 23 éves korában, Shakespeare első darabját 27 éves korára (1591) teszik. Semmi okot se találok azt hinni, hogy költőnk a dráma terén nem tudott volna különbet alkotni, tehát ha költői pályája évtizedekre terjedt volna, akkor is azt a képet mutatná, amit ma: LÍRÁBAN, LEÍRÓ KÖLTÉSZETBEN ÉS NEM EGYSZER EPIKÁBAN IS ELSŐRANGÚ, DRÁMÁBAN PEDIG SEMMIT SEM JELENT.
Forrás: Szigetvári Iván: A százéves Petőfi. Jellemrajz. Székasi Sacelláry Pál kiadása Bp., 1922.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése