Veszélyek között éltél,
életet nem reméltél,
de sehova se értél
s itt állsz -temetetlenül.
Soha magányosabban!
Olcsó öröm se lobban
kihűlt szívedben. Jobban
illet volna meghalni.
Mennyi bűn volt körötted?
Milliókat megöltek
s bár mindez már mögötted,
felejteni nem lehet.
Ó hát ennyi teherrel,
kínnal, semmi meleggel,
meddig bírod? Engedd el
haszontalan napjaid.
Forrás: Új idők 53. évf. 9. sz. 1947. márc. 1.
Jó szórakozást, töprengő, elmélkedő, ösztönző, vigasztaló, megnyugtató perceket kívánok az Irodalom-birodalomban! - Csicsada
2026. aug. 11.
Mária Béla (1903-1975): Engedd el
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése