Beszélhet én előttem a tudós,
Mondhat felőled száz regét,
Csak az maradsz te, a ki voltál,
Nagy, bölcs, szent mindenfélekép.
Ha Pharaó előtt megálltál,
S csak edzett annyi vész, vihar,
Nem féltem én neved varázsát
Ma sem, hogy szívünkből kihal.
Ott rengett bölcsőd a Nilusban,
Habzúgás volt bölcső-dalod,
Dajkád a vész, korán jelezve
Jövődről a nagy jóslatot.
Hiába járattak bíborban,
Fény, zaj, búd’ el nem altatá;
Lelked néped rongyát viselte,
S annak nyögését hallgatá;
Erényes vétked vad tüzében
Égett ki lelked, mint a kő;
- Törvényszegéssel kezdve útad,
TE legnagyobb törvénytevő!
Mindegy, ne titkold, ne takard el,
Hagyd úgy az egyíptombelit.
Roppant gyűlölséged tüzénél
Hadd lássunk jobban szivedig!
Óh szent, szent e gyűlölség lángja,
Mert egy más tűznél gyúladott;
A szeretet izzó tüzénél,
Egy népért, mely rab, elhagyott!
Ettől csapott ki a bokorból
Hórebnek ormán az a láng…
Ez zendült ott meg, hangra válva,
Elhívó Istenszó gyanánt!
Ez művelt értetek csodákat,
Ez ős szabadság-szeretet;
Ez volt, a szolgaság földjéről,
Ki elvezérlé nemzeted.
A Jehovának nagy nevében
Ez istenült meg, ez maga…
- Ennek valál te első hőse,
Legelső hajnalcsillaga!
- Ti ajkai e Jehovának,
Próféta nép, szent emberek!
Hadd tőletek halljam: ki hát ő?
Elő, elő, beszéljetek!
Ki volt, ki szivetek felajzá!
Kitől vevétek a hevet!...
Nem, nem, az a ti óriástok
Mesék alakja nem lehet!
A nemzet, melyért lángolának,
Viharba szórva, elveszett.
Fölötte tán könyű se hullott,
Megérdemelte: szolga lett.
De Mózes él, s fog élni mindig,
Örökre nagy lesz nagy neve;
Fényt rá te hintesz, szent szabadság
Erős, örök nagy Istene!
Forrás: Hárfahangok. Vallásos költemények gyűjteménye egyházi és iskolai használatra. Szerkesztette Payr Sándor. Budapest, Hornyánszky V, Cs. és Kir. Udvari könyvnyomdája 1906.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése