2024. márc. 15.

Nagy Lajos: El nem bocsátlak, míg meg nem áldasz


- Dahnow - 

 

I. Mózes 32. r. 26. v.

 

El nem bocsátlak! Az új-esztendőben

Ez lesz az én jelmondatom.

El nem bocsátlak – Te léssz jövendőben

Első s végső gondolatom.

 

El nem bocsátlak, - ha rózsás ösvényen

Vezetsz az új-évben Uram,

El nem bocsátlak, - ha vészes örvényen

Vagy sziklákon visz át utam.

 

Zavartalan örömet csak úgy érzek.

Ha velem vagy s Veled vagyok…

A bánat éjjelében égre nézek –

S látom: a reménycsillagot.

 

El nem bocsátlak, míg csak meg nem áldasz,

Te se bocsáss el, sőt vezérlj,

Meghajlok, - ha tetszik, meg is dorgálhatsz, -

Áldj vagy sújts: csak mennybe segélj!

 

Forrás: Hárfahangok. Vallásos költemények gyűjteménye egyházi és iskolai használatra. Szerkesztette Payr Sándor. Budapest, Hornyánszky V, Cs. és Kir. Udvari könyvnyomdája 1906.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése