A hatalom Istenének
Zendüljön ajkunkon ének!
Ki teremtett mindeneket,
A szép földet, a szép eget;
Füvet, fát és virágokat,
Napot, holdat s csillagokat,
A szellőnek suttogása
Téged áld s a tenger zúgása –
Dicsőség Neked, Teremtőnk!
Az áldások Istenének
Zendüljön ajkunkon ének!
Tőle, kinél nincsen árnyék,
Száll le minden jó ajándék.
Javait a jóság Atyja
Nagy bőséggel osztogatja;
Ő táplálja mi testünket
S kies mezőkön mi lelkünket –
Áldott légy áldás kútfeje!
A kegyelem Istenének
Zendüljön ajkunkon ének!
Ki Jézust elküldötte,
E világot úgy szerette.
Szeretetnek mély tengere,
Boldog, ki elmerül bele!
Atyánk, mily magas szerelmed!
Elménk nem ér föl, hiszünk Benned,
S porba borulva imádunk!
A békesség Istenének,
Zendüljön ajkunkon ének!
Ő törli le könyeinket,
Gyógyítgatja sebeinket,
Vigasztaló szép beszéddel
S biztatgató reménységgel.
Mint a friss harmat hullása:
Termő lesz a szív újulása
S imádságban illatozik.
Az öröklét Istenének
Zendüljön ajkunkon ének!
Hullj bár testünk a mély sírba.
Nevünk Istennél fölírva,
Ha Jézussal élünk, halunk,
Mint Ő, mi is föltámadunk!
Hogyha innen elköltözünk,
Örök dicsőségbe öltözünk,
Dicsőség légyen Istennek!
Forrás: Hárfahangok. Vallásos költemények gyűjteménye egyházi és iskolai használatra. Szerkesztette Payr Sándor. Budapest, Hornyánszky V, Cs. és Kir. Udvari könyvnyomdája 1906.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése