
Társam, aki nélkülem társtalan
bolyongsz a nagyvilágban, mondd, Neked
sohsem jutott eszedbe az, hogy én
kisérhettelek volna utadon?
Sohsem gondoltad azt, hogy valahol
van egy szekrényke dal, amely Neked
szeretne megcsendülni legelőször?
Nem gondoltad, hogy egy virág Neked
bontaná ki tavasszal szirmait
és van és él, és ajkaidra vár,
hogy ők szívják be ifjú illatát?
S nem gondoltál arra, hogy lesz idő,
mikor elfáradt, ezüstös fejed
jól esnék valahová lehajtani?
Forrás: Uj Idők 38. évf. 8. sz. 1932. febr. 21.
Jó szórakozást, töprengő, elmélkedő, ösztönző, vigasztaló, megnyugtató perceket kívánok az Irodalom-birodalomban! - Csicsada
2026. aug. 20.
B. Radó Lili (1896-1977): Messze szálló dal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése