Angyal jár most házról-házra,
A lelkem is megnyilt mára,
Várva a kis Jézust.
Valamikor réges régen,
Anyám szőtte szép meséken,
Ringott el a lelkem.
Bele szőtte álmaimba
- Miért szivem ugy vágyik ma –
A szép reménységet.
„Hogyha eljön a Jézuska,
Szeretettel megrakodva,
Gondol majd te rád is.”
Hej Istenem, mily régen volt
S a lelkemben mint fénylő pont,
Maradt ez ígéret.
Azóta az élet sárral dobálja bár,
Ha a szent est alkonypirja leszáll,
Rendületlen várom.
Forrás: Aszódi Hirlap II. évf. 52. sz. 1911. deczember 24.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése